Anyja tragikus és korai halála révén Neil hétéves kora után mindenféle női nevelés nélkül nőtt fel, és élte le gyerekkorát, habár gyakran meglátogatta Diana nagymamáját, aki mindig boldogan fogadta a pedáns és csodagyereknek számító kisfiút. Apja, akárcsak testvére és saját maga is, nehezen tudta csak feldolgozni elvesztett szerettük okozta űrt, habár mind a hármuk teljesen másként viszonyult a tragédiához. A családfő gyorsan próbált meg talpra állni, mindezt pedig úgy kísérelte meg a világgal is megosztani, hogy fiait a lehető legszigorúbb gondviselésben részesítette, ami inkább kiképzésre emlékeztetett, semmint vidám gyerekkorra.
Neil hamar beleszokott és viszonylag könnyen vette a felbodtult életének furcsa kanyarjait, sőt készségeit szinte tökéletesre sikerült csiszolnia, ám mindez csak ahhoz vezetett, hogy nehézségei támadtak a szocializációval. Elvégre ő hitte, hogy az a legjobb és legtökéletesebb út, amit ő végig járt, és amit mai napig követ, így erős ellenszenvet vált ki belőle mások kevésbé szabályos életvitele.
Természetesen az akadémián kezdte el rögtön gimnáziumi tanulmányait, révén, hogy az alapító a dédnagyapja, vagyis a jelenlegi igazgató nem más, mint az unokanagybátyja. Hamar el is kezdett tevékenykedni, valamint saját magának megelőlegezni egy számára egészen kényelmes pozíciót az iskola életében. Így egészen hamar vált közönséges diákönkormányzati tagból a kis csoport elnökévé, amire borzasztóan büszke, és sohasem hagyná, hogy kezéből kivegyék a gyeplőt. Nem mintha tartania kéne attól, hogy valakinek is megjön mellette a kedve a versengéshez, vagy egyáltalán egy ilyen posztra lenne más elhivatott indíttatású rajta kívül. Ez legutóbbis gyorsan kiderült, mikor hirtelen felütötte a fejét egy igazán érdekes pletyka az iskolán belül, mely elég rossz fényt vetett Neil-re, valamint pozíciójára is. A hír többek közt azt boncolgatta, hogy vajon tényleg a fiú érdeme, vagy csak a rokoni viszonyé, hogy ott tart, ahol, elvégre a vérviszonyról csupán néhány tanár tudott addig mindössze... Természetesen Neil, mint mindig, ha kihívás van, lépett is, és nem meglepő módon bizonyított, de elméjében eléggé borongós ködbe foglalva, örökre belevésődött a gyönyörűséges blog szerzője, és alig várja, hogy szemtől szemben állhasson Lolitha-val.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés