Rachel Roth
Rachel Roth
|
FC: Kaya Scodelario
Becenév, titulus: Raven, Rae
Magasság: 173 centi
Kor: 21 év
Szexualitás: demiszexuális
Hős/Gonosztevő? : Hős és semleges között ugrál
Faj: féldémon
Szint: -
|
Képesség:
-
Asztrálkivetítés, mely segít neki a meditációban, hogy vissza tudja fogni a sötét erőket és a hatalmas erejét kordában tartsa, de harckor is jól jön, hiszen tudatával bele tud mászni az ellenség agyába, ezzel hatástalanítani az illetőt; ezt az asztrális testet csak ő látja és érzékeli
-
Ön-Lélek: Asztrális vetületét képes a saját, emberi alakjában, vagy egy óriási holló formájában mások előtt is megmutatni
-
Empátia: képes érzékelni mások érzelmeit, vagy befolyásolni azokat.
-
Neutrál-érzelem: képes másokat érzelmileg semlegessé, üressé tenni, ellopni az érzelmeiket és azokból energiát kinyerni
-
Gyógyítási képességével képes mások fájdalmát elszívni, amíg ezek kis problémák, például egy seb
-
Telekinézis
-
Teleportáció
-
Repülés
-
Illúziókeltés
Tulajdonság:
-
Figyelmes, pontos, szereti megragadni a részleteket
-
Ami nem érdekli, nem foglalkozik vele
-
Szeret egyedül lenni, de nem magányos
-
Nehezen találja meg a hullámhosszot másokkal
-
Néha flegma, de mindig elmondja ha valami szerinte hülyeség
-
Határozott és céltudatos, ha valami jelentős probléma lép fel, azt a szívére veszi
-
Keveset mosolyog, habár nem szomorú az esetek nagy részében
-
Belül rendkívül törődő, ezt viszont nem mutatja ki még a legközelebbi barátainak sem
Család:
-
Angela Roth/Arella - anya, elhunyt
-
Trigon - apa
-
Azar - nevelő/nevelőanya
Egyszer volt, hol nem volt...
Miután anyja, Angela teljes életét árvaságban töltötte és csalódás csalódás hátára jött, elvesztette a hitét bármilyen Istenben és a megváltásban. A nő csatlakozott egy sátánista szektához. A csoport potenciális feleséget látott Angelában az ő Ördögükhöz, így lassan belenevelték, hogy ez az ő feladata és egyetlen életcélja: gyermeket nemzeni a Sátánnak, hogy méltó segédje legyen a kicsi a trón mellett. Egy, a Sátánt megidéző rituáléba hiba csúszott, és nem Ő jelent meg a ceremónián, hanem egy Trigon nevű, Azarathból kiűzött démon, aki megszállva a nőt megtermékenyítette. Angela érezte, hogy valami nincs rendben, s elmenekült a kisbabával a hasában, akit kivégeztek volna, hogy lelke az apja mellé kerüljön a Pokolba. A nő imádkozott Trigonhoz, s megidézte a démont, aki hallani sem akart a gyerekről, gondolván egy féldémon annyit ér, mint egy ember. A nő próbálkozott, hívogatta a nagyerejű szerzeményt, de az elvágta minden kommunikációs vonalat. Angela feladta, és begyógyszerezte magát. A hasában lévő gyermek varázsereje és azarathi vére miatt egy transzállapotba került halál helyett és a lelkek, fizikai külsővel Azarath-ba kerültek. Az ottani Tanács jobbnak látta, ha fizikai mivoltjukat visszaadja a nőnek és a gyermekének, hogy támogatást tudjanak nyújtani és mielőbb elkezdeni a csecsemő nevelését-tanítását. Mivel a baba félig ember, a teste nem bírta volna el azt a hatalmas erőt, amit a vérében hordoz, minden percben vele kellett lenni. Egy gyorsító bűbáj miatt a gyermek nem sokkal később megszületett, nagy meglepetésre Angela kislányt tarthatott a kezében, pedig mindenki azt jósolta, apja erős génjei révén fiú lesz belőle.
Azarath vezetője, egy Azar nevű hölgy jobbnak látta, ha Raven és az anyja elszeparálódnak egymástól, hiszen fennállt a veszélye, hogy szoros érzelmi kötelék alakul ki közöttük, Raven pedig a túl sok energia miatt bármikor meghalhat. Angela, bár szíve megszakadt, beleegyezett és beépült az azarathi közösségbe Arella néven, munkát vállalt és néha közelebbről is megfigyelte lánya cseperedését.
Eközben a kis Raven megkezdte a tanulását és mindenféle meditációs gyakorlatok elsajátítását, hogy az erő ne robbantsa darabokra, rosszabb esetben pedig ne vegye át felette az irányítást a sötét, gonosz oldala és ne kezdjen őrületes pusztításba. A cserfes, boldog kislány a sok stressztől hamarosan befordult. Fájt neki, hogy az egyetlen ember aki foglalkozott éps törődött vele, egyre jobban vasmarokkal fogta közre és hatalmas nyomást gyakorolt a lányra. Azar csak jót akart, ám már túl messzire ment a sok óvaintéstől és tanulástól. Teljesen elveszett Raven gyermekkora, habár értette, hogy túl nagy erőt hordoz magában és hogy muszáj volt ezt végigszenvednie. Egy idő után teljesen elnyomta minden képességét, a szobájában kuksolt, meditált az ágyán vagy olvasott.
Raven előtt sosem volt titok a származása és az, hogy az anyja a közelében van. Nem hiányzott neki a biológiai kapcsolat, hiszen Azar nevelte fel, ő volt ott minden fontos eseménynél, ahogy megtanult járni és beszélni. Soha nem kötődött az anyjához, és ez viszont sem volt így. Ám miután Azar semmit nem tudodd kezdeni a lány zárkózottságával, segítségre hívta Arellát, hogy mit tegyenek. A nő javaslatára - miszerint közösségbe kellene rakni, barátkozni és ismerkedni hozzá hasonlókkal, de olyan helyre, ahol megfelelő és szakértő odafigyelést kap - beíratták egy földi, szuperképességekkel és isteni, angyali és démoni vérrel színezett tanulójú iskolába, így került Raven az Akadémiára.
Az ideje nagy részét az Akadémián is a szobája falai között tölti, kivéve ha ott van a szobatársa, mivel akkor inkább lemegy a kertbe és egy fa alatt meditál, még zuhogó esőben is. Szereti feszegetni a határokat az elméjébe, információkat megtudni és a számára legfontosabbakat kiszűrni, és a tudatalattijában mászkálni, vagy az asztrálsíkon mozogni. Negatív és gonosz képességeit nem szereti és nem is szokta használni, kivéve ha veszély fenyegeti az ő, vagy a közelében lévők életét.
Homlokában található egy kis ki, melyet Csakrának hívnak. Ez segít neki egy helyen tartani az erejét, hogy ne szabaduljon el a szó szerinti pokol. Illúzióval védi, teszi láthatatlanná, ugyanis ha az kikerül a helyéről, borzasztó következményei lennének utána.
|