Képesség: 

• Állatutánzás: Képes bármilyen emlősállattá átalakulni, ám ezt a formáját, legfeljebb egy órán át bírja tartani.
• Emberfeletti ellenálló képesség: Sokkal jobban bírja a fizikai terhelést, nem sérül meg könnyen, az extrém hőmérsékleteket is könnyedén elviseli, legyen az bőven fagypont alatt, vagy 40 fok fölött.
• Regenerálódás: Rendkívül gyorsan begyógyulnak a sérülései (egy törött csont nála 1 hét alatt tökéletes összeforr), az átlagosnál jóval alacsonyabb az alvásigénye.
• Emberfeletti reflexek
• Hőlátás
• Rendkívül kifinomult látás, hallás és szaglás.

Tulajdonság:

• Vidám
• Nagyon lusta
• Udvarias
• Kedves
• Öntudatos
• Erős igazságérzete van
• Szeret a barátaival tréfát űzni
• Kissé öntelt
• Magabiztos
• Távolságtartó
• Türelmetlen
• Saját magával szemben felelőtlen
• Szeret flörtölni
• Morbid humora van
• Gondoskodó, védelmező típus
• Gyanakvó

Család: 

• Bátyja: Angus Dorian
• Nevelő apja: Ambrus Jeromos lelkész

 Liam egy aprócska faluban nőtt fel, ikertestvérével Angussal együtt. Szüleiket nem ismerik, a helyi lelkész nevelte fel őket, és amikor kérdezik, hogy miért, hogyan kerültek hozzá, a válasz mindig csak annyi: Nem fontos, hogy miért, és nem fontos, hogyan. Ami számít, az, hogy Ti itt vagytok egymásnak.
A fiúk sosem hagyták el a falut, ám nem is érezték szükségét, hiszen a lelkész szépen, tisztességesen nevelte őket a helység többi lakójával együtt, akik mind szerették őket. Ők voltak a falu "csodái", ahogy az idős lakók mondták. 
Nem sokkal az után, hogy Liam és Angus betöltötte a 13. életévüket, a falut körbeölelő erdőbe mentek játszani, amikor különös dolgok kezdtek történni. Angus tüsszentett egyet, mire apró szikrák csaptak ki a szájából, ám ez is elég volt egy hatalmas erdőtűzhöz. A fiúk érthető módon nagyon megijedtek és elkezdtek futni, ahogy csak tudtak. Angus futott elől, miközben fogta öccse kezét, ám mikor a folyóhoz értek, Liam megcsúszott egy kövön, elesett és elsodorta a víz. Még hallotta, ahogy Angus kiabál torka szakadtából, de nem tudott partraevickélni, túl erős volt a folyás. Csak jóval később jutott ki a folyamból. Mire visszatalált a faluba, az erdő teljesen leégett. Reménykedve, könnyekkel küzdve botorkált haza. Bízott benne, hogy otthon megtalálja testvérét és nem fognak nagyon kikapni.
Mikor belépett otthonuk ajtaján, csak örökbefogadójukat látta. A lelkész egy székre roskadva ült, arcát tenyerébe fúrva. Mikor felpillantott, és meglátta Liamet, azonnal  odarohan és magához ölelte. Örült, hogy Liam él. Angust még napokig keresték a hamuval és korommal borított tájon, de nem találták meg. 
Angus temetésének éjszakáján Liam Bezárkózott a szobájába. Nem akarta elfogadni, hogy Angus már nem él. Biztos volt benne, hogy nem esett baja, hiszen bátyja egy rendkívül talpra esett fiú. Úgy döntött, hogy egyedül keresi meg. Másnap kora reggel vágott neki a kutatásnak. Egész nap járta a porladó erdőt, de Angusnak nyomát sem lelte. A fiú, aki egészen eddig egy könnycseppet sem ejtett, összetört lelkileg és bőgve dőlt bele a hamus világba. Beletelt pár órába, mire kezdett megnyugodni. Ekkor ismét olyan történt, amit nem tudott egyből felfogni. Látás hirtelen sokkal élesebb lett, hallásával és szaglásával együtt, majd néhány perc leforgása alatt alakult át fecskévé, macskává, farkassá, majd vissza emberré. 
Liam teljesen ledöbbent. Már végképp nem értett semmit, de volt egy olyan érzése, hogy most már biztos nem halt meg testvére. Eszébe jutott, hogy az erdőtüzet gyakorlatilag Angus okozta egy tüsszentéssel. Akkor nem halhatott meg benne. Elhatározta, hogy megtanulja kezelni új képességeit és kerül, amibe kerül, megkeresi ikrét. Azóta nem telt el olyan nap, hogy ne jutott volna eszébe, az egyetlen ember, akit hozzá köt a vér.
Mikor hallott az Akadémiáról, úgy döntött, beiratkozik, hátha így nagyobb eséllyel megtalálja Őt.