Ezra Pomeroy
Ezra Pomeroy
|
FC: Alexander Masson
Becenév, titulus: -
Magasság: 190 centi
Kor: (pontos életkora ismeretlen) nagyjából 25 éves
Szexualitás: Nimfomániás
Hős/Gonosztevő? : Semleges
Faj: Faun (félisten)
Szint: -
Szerepkör: Tanár: Természet manipulációs képességek irányítása, Szabad idejében egyébként fakultatív versszakköröket tart
|
Amit tudni kell(ene) róla:
Képesség:
-
A fák és természet istensége ként, úgy képes az ágakat és sarjakat formálni, mint ha csupán gyurmáznaű
-
Földmanipuláció: a hegyek megremegnek és össze is omolhatnak akarata erejétől
-
Képes pánik hangulatot ébreszteni a körülötte lévőkben, ha úgy tetszik neki
-
Olvasni és jövendölni is tud a fák vagy növények suttogásából
-
Remekül játszik a nádszálból készült pánsípjával, mellyel képes másokat megbabonázni
-
Öröklét: csak erőszakos halált halhat, a betegségek nem fognak rajta, így nem lesz tőle senki szifiliszes
-
Valódi alak: Ezra semmiben sem különbözik a szokványos faun formától, mikor nem a halandó gúnyát hordja, méretes patái ugyan néhány centivel magasabbról nyíló kilátást bizonyítanak számára, viszont a fején ékeskedő kosszerű szarvai sem segítik elő már amúgy is termetes magasságának megőrzését, ha már csökkenteni nem tudja. Ezeken kívül édes kis bari farcincája is nő feneke felett, ha már nem lenne elég abból, amivel eleve is meg van áldva. Csípőjétől lefele vastag prémet növeszt bizony, előnytelenné téve a szájjal történő munkálkodásokat a szőr veszély miatt, ami egyébként is erősebbé válik egész testfelületén. Persze a külső nem minden, és ha valaki képes túllépni a masszív látványon, akkor annak elárulom az ereje ilyenkor teljesedik ki igazán, habár ezzel Ezra szinte soha nem él, ahogy nem is nagyon mutogatta még állatiasabb felét az Akadémia területén.
Tulajdonság:
-
Kéjsóvár
-
Buja
-
Gúnyos
-
Ravasz
-
Kifejezetten figyelmes, elvégre a legkönnyebben bizalmi kapcsolatot és gyakori szexet így tud kialakítani
-
Talpraesett
-
Nem lehet zavarbahozni
-
Szereti a kitűnő verseket
-
Jó a szépérzéke
-
Lusta addig, amíg nem lepedőaktobatikáról van szó
-
Rámenős, de képes felfogni a nemet
-
Nem élvezi az erőszakot
-
Perverz
-
Gyakran keresi a szeme számára kellemes idomokat, legyen az nőn vagy férfin
-
Gyors észjárású
-
Remekül adja az ártatlant
-
Könnyen előfordulhat, hogy elferdíti a valóságot, ha azzal a hallgatóságának nem feltétlenül nyerné el a tetszését
-
Általában remek kedve van
-
Szereti a természetet így sokat időzik a kertben
-
Önelégült, tisztában adottságaival és ezeket ki is használja
-
Cinikus
-
Sajátos szabályok szerint él és ítélkezik
-
Akiket fontosnak tart, azokat szívesen becéz
-
Gondoskodó
Család:
-
Apa: Hermész
-
Testvérei: az összes többi faun, valamint Hermész más gyermekei
-
Gyermekei: sosem lehet tudni, de az szinte kizárt, hogy hosszú élete során ne csúszott volna be legalább egy-két kölök.
Előtörténet:
Ezra élete nem indult túl esemény teljesen, semmivel sem volt különb vagy szokatlanabb, mint testvérei, de őt ezek a dolgok soha nem is foglalkoztatták. Nem akart magának sem hírnevet, sem nagy hatalmat, sokkalta egyszerűbb... Mondhatni emberibb vágyak vezérelték, vagyis saját férfiassága. Nem is csodálkozott sokáig apja jó ízlésén, ami a nagynénéit illette, azonban az ő érzékeit nem csak ezen csodás hölgyemények korbácsolták fel, hanem az azok által kiszemelt halandó férfiak is, így gyakran melléjük szegődve segítkezett nekik, az elején csupán meglesve őket, majd ahogy telt az idő, úgy invitálták magukkal a lányok. Végül addig fejlődgetett a csábítás ezen jeles területén, hogy gyakran egyedül szólította le az egyedül közlekedő katonákat, vagy egyszerű földműveseket, kereskedőket. Persze ez ideig kifejezetten imponált neki és élvezte ezt az életet, de mikorra nem volt már olyan ember a környéken, kinek vonásai feltüzelték volna kedvét, de ne hált volna már vele legalább fél tucatszor. Szinte már kezdett volna belefásulni, és közel állt a kiégés határához, mikor kedvenc nimfája meglepte egy pompás nádszállal. Persze első felindulásból kinevette, hogy mégis mit tudna kezdeni ezzel, és különben is virágot a férfi visz a nőknek, nem fordítva, habár elég bénának is tartotta a szóban forgó növényt, azonban miután hallotta a hölgy magyarázatát arról, hogy mire is szánta egészen pontosan, rögtön másként állt Ezra szája is. Első felindulásból persze meg is hálálta, elég keményen, az ajándékot, majd aztán a nőt még karjaiban tartva látott neki, hogy ne csak őt faragja, hanem a síp is készüljön. Pompás hangszer került ki végül a faun kezei közül, majd hogy teljessé tegye a nimfának nyújtotta, kérve, hogy olyan dísztelen lett, habár gyönyörűen szól, hát véssen valamit rá, ami majd rá emlékezteti. Mikor ismét a kezébe vette, elégedetten forgatta, azonban újból kérni kezdte, azonban most arra, hogy a nevét is tüntesse fel valahol. A végeredményen csupán óvatosan simított végig, ahogy ujjai alatt szépen kanyargott: FLEURETTE.
Persze ezután már Ezra is jobban odafigyelt, hogy megfelelően és okosan táplálja hatalmas szexuális étvágyát, így hát úgy döntött, hogy felkerekedik, egy kicsit szétnéz a görög szigetvilágban, élvezi az életet és a más tájak és emberek adta gyönyöröket. Jókat mulatott, jól élt, és rengeteget evett, mármint rendes ételeket, a dugást előbb említettem. Élvezte, hogy az emberek tisztelik háttere miatt, és hogy félistenként neki is mutattak be áldozatokat, neki ajánlották az év első termését, és úgy gondolták, hogy amíg köztük van és jól is érzi ott magát, addig biztosítva meg- és jól élhetésük, így aztán nem kellett félteni a férfit, hogy a legkívánatosabb nőket és ifjakat a saját ágyába rendelje. De sehol sem maradt pár évnél tovább, de legalább mindenhol megígérte, hogy nem felejti őket és gondoskodik az isteneknél majd, hogy a földjeik termékenyek és földjeik gazdagok maradjanak. Persze ez csak olcsó csacsogás volt, hiszen annyi város hagyott már maga mögött, hogy tulajdonképp azt se tudja pontosan, hány helyen szállt már meg, nem hogy fohászkodjon is értük. Egyébiránt Leszbosz szigetén is járt, és csodálta a sok gyönyörű és egymást szerető nőt sőt, pánsípján játszott zenéjével gyakran mulattatta is őket, így cserébe azok nem csak, hogy hagyták, hogy kilesse őket, de gyakran maguk közé is invitálták. Itt varázsolták el először igazán a költészet csodáinak előszelei, és innen kergették el először, mikor Szappho egyszem leányával, Kleisz-el rajta kapták.
Ezután inkább a költészet felé kezdett el húzni a szíve, így történt, hogy az egész középkor számára elrepült, bejárta Európát és megpróbált a lehető legtöbb nagy műszerzővel együtt hálni, de persze ehhez előfordult, hogy be kellett vetnie sípja gyönyörű szavát, hogy nagyobb sikert érjen el. De mint minden jónak életében, ennek is véget vetett, majd úgy érezte ideje lenne visszatérnie szülőföldjére, habár a legtöbb mező, a sok rét és a ligetek nagy része odaveszett, következményeképpen a modernizációnak és a rengeteg új háznak, épületnek. De szerencséjére a régi helyet megóvták szerettei és akár egy üde és zöldellő sziget, szépen feszült a városok között elszigetelten, és óvva mindennemű idegenkezűségtől, várta Ezra visszatérését, és lám, most újra itt volt. Régi barátai, kedvesei, sokan fogadták meleg szeretettel újra maguk között, azonban hamar megérezte régi kedvence hiányát. Érdeklődésére azonban sosem érkezett egyenes válasz. Már épp kezdett volna kitérni a béketűrésből, amikor visszatért a hiányolt nő, és habár egyedül jött, mégis két személy tért vissza. Ezra nehezen tudta felfogni, hogy mégis mi történhetett, hiszen tudta, hogy a nő meddő, akkor mégis mi, hogy és miért történt. Eleinte próbálta leplezni csalódottságát, de végül csak kitört belőle minden, megvádolta a nimfát, hogy neki hazudott és a bolondját járatta vele, de a nő hideg, rendre utasító szavait hallva, mégcsak köpni-nyelni sem tudott: "Ha itt maradtál volna, talán ez a gyermek most a tiéd lehetne". Hány álmatlan éjszakához vezetett ez számára? Persze lassanként aztán visszatért a rend, a nimfa megbocsájtott a férfinek, miután az egy verssel kért bocsánatot, majd a gyermek születése után Ezra úgy döntött, hogy ha biológiai szempontból nem is, de legalább fizikailag az apja lesz a lánynak. Mikor pedig a kisasszony elég idős lett, közös döntés alapján taníttatni kezdték, ugyanis ebben a borzasztó gépies világban egy nimfának igencsak illékonnyá vált léte, majd egy hirtelen döntést követően a férfi is tanulni kezdett, ugyanis kinézett egy nagyszerű helyet a leány számára, mely anyja bizalmát is hamar elnyerte, azonban oda csak úgy követhette bármelyikőjük, ha dimplomát szerez, majd állást nyer. Mivel aztán Ezra-nak már volt elég sok, gyakori és elég közeli tapasztalata az emberek viselkedésével, és féltette is a nimfát, így hamar meggyőzte, hogy majd ő gondoskodik lányáról.
Így történt, hogy ketten jelentek meg az Akadémia falai közt a tanév kezdete előtt- Természetesen Ezra kezdetektől fogva természetesen járt kelt, nem ejtette zavarba új környezete, hiszen neki a megszokott hamarabb volt új, majd hamar vadászatba is kezdett. Persze nem őzekre vagy hasonló élőlényre, de húsra, szóval nem tartott soká, míg az egyik kollégája személyében egy igencsak ígéretes partnerre bukkant, és tudván annak faji erősségeit és gyengeségeit is, nem kellett sok, hogy Roscoe tanár úrnak felajánlja "szolgáltatásait". Persze ez egy tökéletes szimbiózis volt, és talán a faun élete eddigi legjobb döntése született, hogy mindig volt egy olyan ágy, ahová szívesen várták.
Önálló reagra senki sem alkalmazhatja! Mindenki csak njk-ként szólaltathatja meg a reagjaiban.
|