Mondhatnám, hogy Lucifer fia, hisz van olyan elbűvölő és csábító, mint a bukott angyal. Az igazi apja mondjuk igazán hajaz arra a leírásra, amit mostanság szoktunk adni a Sátánnak - vörös bőr, illetve villás farok. De mégis rá sem hasonlít. Emrys mindig is az anyjára emlékeztetett mindenkit. Anyja gyermeke. Ez pedig igaz, hiszen Odette Alcott-ot sokan a világ egyik csodájának tartották a szépsége miatt. Mindent megkaphatott volna, csak kérnie kellett. Neki csupán egy dolog volt szüksége: egy mutáns férfi. Ő is az volt, ugyan, sajnos őneki kísérletek kellettek, hogy azzá tudjon válni. Azt hiszem, a mutánsok világa a nő fétise volt.
A puszta szerencse hozta össze a démonnak kinéző Azazellal. Pusztán véletlen, hogy összefeküdtek. A hölgyemény ugyanis kiesett a személy típusából - jobban szerette azokat, akik ugyanúgy szörnyetegnek néztek ki mint ő-, azonban most az egyszer kivételt tett.
Ennek az esetnek köszönhetően fogant s született meg a fiú - Emrys. Úgy kellett volna nevelkednie, mint minden gyereknek, javítok, mint minden gazdag gyermeknek. Ugyanis az Alcott család piszok gazdag. A kis legény, nem nagyon élvezhette a luxust, az anyja ugyanis mindig azzal faggatta, hogy előjött már a képessége. Ahányszor megkérdezte, annyiszor kapott fejrázást a fiától. 9gy meg lassan a kettő elhidegült egymástól.
12 éves lehetett, mikor az iskolából hazajövetelt, egy tragikus esemény váltotta le. A srác pénzt akart kérni az anyjától, azért nyitott be a szobájába, viszont helyette már csak egy holttestet talált. Odette megölte magát -, talán azért, mert a vágyai, az álmai sosem váltak valóra. A fia nem ordított, viszont azt észrevette, hogy a szoba ablakpárkányán növény elég gyorsan kinövi a cserepét. Megijedt, ezért addig nem szólt senkinek amíg nem tüntette el a gyanús virágot. Nagyanyjához ment, ugyanis ő volt jelen a házban, akiben meg tudott igazán bízni. Ezzel pedig egy fejezet le is volt zárva és kezdődött az új szakasz.
Szívszerelmével 15 évesen találkozott, ugyanis akkor került a fiú egy új elit iskolába. Amikor meglátta a lányt, a szépsége rögtön el is ragadta, mondhatjuk úgyis, hogy mindent megtett azért, hogy a közelébe tudjon jutni. Persze, ilyen bájjal könnyű volt a hölgyemény köreibe kerülni. Ahogy beszélgetett vele, rá kellett jönnie, hogy a személyiségét is szereti, nemcsak a szépségét. Az érzések lassan kinőtték egymást és szerelemmé vált az egész. Vicces módon egyszerre vallották be egymásnak, náluk ez jól volt, hogy erős lesz a kapcsolatuk. Bár elég fiatalon - mindössze 16 évesen - és gyorsan jöttek össze, mindenki arra szavazott, hogy ennek hamar vége lesz. Ennek ellenére a kapcsolatuk egyre csak erősebbé vált.
Tény, sose voltak tradicionális páros, hisz szinte már az elején leszögezték egymásnak, hogy másokkal is szeretnének lefeküdni, esetleg kapcsolatot építeni. Amíg egymásnak fontosak, addig nem lehet gond, szerintük. Charlotte-nak hála a képességek világába is belemerült Emrys, ezzel sikerült megbarátkoznia a sajátjaival. Így pedig fejleszteni is tudta magát. Alcott olyan hálás volt a barátnőjének, hogy lassan szavakkal se tudta leírni. Bár egyedül is egésznek látta magát, de az biztos, hogy a párja egy jó kiegészítés volt az életében, és remélte, hogy ugyanezt gondolja a Caddieux lány is.
Végül megtörtént az egyik nagy lépés az életükben. Emrys megkérte a lány kezét, így már a menyasszonyának hívhatta őt. Mert természetesen Maddy igent mondott. Úgy látszott tökéletes az életük. Amíg meg nem jelent Azazel.
22 évesek voltak, mikor a fiú apja megjelent. Maga mellé akarta állítani a fiát, aki ebből kicsit se kért. Így egy harc keletkezett a két teleportáló közt. Viszont az idősebbik győzött azzal, hogy levágta a fia karját. Ezzel pedig el is tűnt. A fájdalom hatalmas volt, így kellett pár perc, amíg valamit is tudott csinálni. Szerencsére Charlotte mellette volt, így el tudta juttatni olyan helyre, ahol meggyógyítják. Emrys pár napig volt bent, és rögtön a Caddieux családhoz ment. Rossz hírekbe ütközött - a menyasszonya eltűnt. Ugyanúgy összeomlott, mint mikor az anyja holttestét látta meg. Julian - az apa - rángatta vissza a valóságba. Megmondta, hogyha újra szeretné látni őt, meg kell keresnie. Mivel Julian az Akadémián tanult, ezért azt ajánlotta fel, hogy odamenjen kérdezősködni. Nagyanyja pedig szívesen beíratta.
Mindeznek 1 éve, és még nem tud semmit. Az se segít, hogy nagyon nehezen éli meg a távollétét a menyasszonyának, de azért reménykedik. Mert az hal meg utoljára, nem a szerelme.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
