Képesség:

• öröklét – csak erőszakos halált halna, ha hagyná valakinek
• álommanipuláció, ezt csak rémálmokra használja
• illúziókeltés, mint az álmoknál, ennél is csak a legborzasztóbb dolgokat és a legnagyobb félelmeket eleveníti meg
• bárkit képes rávenni a rosszra, ha az a véletlen folyamán beengedi a fejébe
• vérszívás – az illúziókeltés segítségével az illetőnek rettentő nagy örömöket vagy hatalmas nagy fájdalmat tud okozni, még ha csak két cseppet is szív ki, ráadásul ez kell ahhoz, hogy ne gyengüljön meg
• jól bánik a fegyverekkel, kiválóan belez ki embereket
• Pokol Tüze: mikor még a testében lévő démon Lucifer kedvében járt, addig Gideon képes volt előidézni a pokol tüzét. Ez okozhatott fizikai és lelki sérüléseket is, ugyanis az illető átélte a kínok kínját, égési sérülések tömkelege keletkezett rajta, lelkileg pedig annyira megerőltető volt, hogy ezek az emberek megőrültek, rátámadtak szeretteikre, családtagjaikra, azonban miután kezdett feltűnősködni, Lucifer elvette tőle ezt az erőt, így már csak az illúziókkal tudja zaklatni az embereket
• a wendigo által hosszú fekete karmokat túj növeszteni, melyek a gyilkoláshoz szükségesek

Tulajdonság:

• pszichopata, nem érez empátiát, érzelmeket aztán végképp nem, nincs szégyenérzete, bűntudata, lelkiismerete
• kiváló hazudozó, megtévesztő, volt ideje gyakorolni
• manipulatív
• elbűvölő és bájos, talán ez a legmegtévesztőbb dolga – azonban hamar felfedi igazi mivoltját
• önző és számító, mint egy kígyó
• nem tud a seggén ülni, mindig valami újra és izgalmasra vágyik
• hamar elunja magát, sőt, amiről látja, hogy untatni fogja, bele se kezd
• felelőtlen és megbízhatatlan
• egocentrikus, azt hiszi, övé a világ, ám ha talál “párt” magának, akivel rosszalkodhat, szívesen osztozik, mivel kíváncsi arra, hogy többen mit tudnak kihozni
• elég érdekes a szexuális élete: alapból aszexuális lenne, de a démoni énje szereti az erőszakot, néha pedig a közösülés után a wendigo el is fogyasztja a partnerét, ha átveszi az uralmat a test felett
• nem idegeskedik semmin
• szadista, a mazochizmust nem bírja
• kiszámíthatatlan, nem tudni, kinek mikor mutatkozik meg
• sosem lehet teljesen kiismerni, ő viszont az első találkozáskor leszűri a dolgok nyolcvan százalékát
• rendkívül jó megfigyelő, ötszáz év alatt sikerült mindenféle emberrel(és nem emberrel) találkoznia
• nála egyetlen humor létezik, a fekete
• szeret játszani az áldozatával, mint macska az egérrel, mielőtt végez vele
• imádja a gasztronómiát, az a gyengepontja, ő maga is szeret főzni – csakis emberi alapanyagból
• amikor a démonnál van az irányítás szemei feketék, amikor a wendigonál, akkor pedig fehérek

Család: 

• Gideon Alastair – apa
• Marianne Alastair – anya
• Katrina Alastair – húg
• Ingrid – szerelem
• Cosette Dubious – jegyes

 Gideon nemesi, az Alastair családba született elsőszülött fiúként. Kiskorától a jómodorra nevelték, könnyű is volt vele, a fiú kedves és jóakaró srác volt. A család egyik jó barátja, a Dubious-család lányához kellett hozzámennie, mikor elérte a kort. Ez is egyszerűen ment, hiszen a két gyermeke születésüktől kezdve elválaszthatatlan barátságban élt, később szerelem is fonódott közöttük. Idilli élet, szép jegyes, hatalmas földbirtokok és vagyon, szerető család – mindene megvolt a fiatal Gideonnak. Ő viszont valamit hiányolt az életéből. Kaland? Izgalom? Ő sem tudja már. De miután eljegyezte az aranyfürtökkel megáldott Cosette-t, valamire ráébredt. Felmarkolt egy kis összeget, lóra pattant és elindult. Egy levélben azt írta, hogy az esküvő előtt még egy kicsit el szeretne vonulni, amolyan legénybúcsú történt. Azonban sosem érkezett vissza. Az út negyedénél megfázott, egy családhoz kopogott be, hogy maradhatna-e éjszakára. Egy fiatal, csillogó szemű és telt ajkú, ártatlannak kinéző lány nyitott ajtót. A megszeppent ifjú először rácsukta Gideonra az ajtót, de miután a zuhogó esőt szemlélte, jobbnak vélte beengedni. Azonnal megnyugodott, Gid ártalmatlan volt és a kisugárzása sem volt megfélemlítő. Fiatalnak nézett ki – az is volt, alig tizennyolc éves –, állán még szakáll sem pelyhedzett, sima volt a bőre és szálkás a fizikuma. A lány sem volt csúnya teremtés, sötét haja keretezte hófehér bőrét, szemeiben a csillagok játszadoztak, ahányszor a fiúra emelte tekintetét. Aztán eltelt egy nap, kettő, három, és lassan két hét. A fiúnak fel sem tűnt az idő változása és az érzelmek tömkelege, az viszont inkább, hogy a lány még mindig elég sok titkk rejthet, legfőképp a szüleiről. Nem akart nyomást gyakorolni Ingridre, már az elején látszott, hogy hatalmas törés van a lányban. Egy romantikus este során viszont kiömlött a tea a csészéből. A lány könnyek között mesélte el, hogy anyját boszorkányság vádjával vízbe fojtották, apját pedig felakasztották. Csak hajtogatta, és hajtogatta, hogy ártatlanok voltak – és igaza volt. Sem az apja, sem az anyja nem volt köthető a mágiahasználathoz, ő viszont annál inkább. De ezt a fiú életében már nem tudta meg. Gideon elhatározta. Gazdálkodik az elhozott vagyonával, lóra szállnak és együtt élnek, távol a kötötsségektől és elvárásoktól, na meg a bélyegektől. Túl későn akartak elindulni. Boszorkányüldözők találtak rájuk, amint felszálltak a fiú hófehér lovára. Ingrid ült elől, a fiú pedig maga között szorongatta a lányt. Aztán egy nyíl vessző, kettő és három találta el Gideont. Ingrid észre sem vette, hogy mi történik, csak amikor már a fiú élettelenül rogyott rá. Sikítva sírta el magát, és abban a pillanatban facölöpök húzódtak ki a földből, felkarózva ezzel az utánuk eredt embereket. Még egy óráig vágtázott, Ingrid izzadt az idegességtől, a fájdalomtól és a rá nehezedő testtől. Egy barlanghoz érve leszedte a fiút a lóról és a koszos földön vonszolva végig befektette a barlangba. Gyertyákat gyújtott, fűszereket, olajokat takott a fiú köré és a testére. Remegő vállakkal, sírva csinálta végig a rituálé előkészületi részét. Nagy levegőt véve kezdte skandálni a szöveget, mire szélvihar kerekedett. A gyertyák fénye egyre és egyre izzott, a haja a levegőbe szállt, a fejében pedig sikolyok hallatszódtak. Egyszercsak azonban minden fény elhalt, a lány pedig összerogyott, rá a fiú mellkasára. Gideonnak fokozatosan tért vissza a szívverése, Ingrid pedig azonnal észlelve felpattant.  Már az örömtől sírt. A következő pillanatok már Gideon új életének első percei voltak. A fiú hirtelen felült, elkapta a lány torkát és fojtogatás közben szétszakította a bőrét, összetörte a bordát, majd oldalra dobva rávetette magát és falatozni kezdte a belsőségeket. Alig egy óra alatt már csak csontok maradtak a lányból, színtiszta csontok, Gideon pedig nem érzett semmit. Felkelt, leporolta magát és a közeli forrásnál megfürdött. Egy kis faluhoz érve saját magán sebesülést ejtve kért segítséget, fogta a vérző oldalát, sírást produkált. Lassan egy hét alatt viszont végzett a faluval, időssel, gyerekkel, kivétel nélkül. A nőket megerőszakolta, a legtöbb embert pedig kínok között gyilkolta meg. Szülők láttára ette meg a gyerekeiket, vagy éppen a mit sem sejtő gyerekekkel etette meg azok szüleit. A fiú testébe költöző démon és wendigo égtek a tettvágytól, így történt, hogy Gid a következő száz évben csak gyilkolt és gyilkolt, naponta többször. Hogy ne legyen felűnő, körbejárta a világot. Amerikába csak százévenként tért vissza. A különböző országokban és kontinenseken megismerkedett különböző tradíciókkal, de legfőképp a gasztronómia foglalkoztatta. A kedvenc elfoglaltsága lett egy időben, hogy ártatlan nőket bolondított magába, majd szex közben elvágta a torkukat, de csak annyira, hogy még a végéig túléljék, így élet-halál között lebegve lettek megerőszakolva, ezután pedig a testrészeiket kárba nem vesztve vacsorázott meg.
A fordulópont akkor következett az életében, mikor Lucifer a démonjától elvette a Pokol Tüzének használatát, miután Gid túl nagy feltűnést keltett, mikor túl sok ember bolondult meg és támadt egyszerre a családjára. Luci elsimította ugyan, így az emberek azóta valamiféle gázszivárgás okozta neurotikus megbetegedésként emlegetik az időszakot, Gideon pedig azóta duzzog. Ezután mégegyszer annyira elvetette a sulykot, hogy Lucifer az Akadémiára küldte, mert tudta, hogy ott képesek legyőzni őt. Rúnákkal tartja ott a fiút, ha kilépne onnan, mind a démon, mind a wendigo, mind Gid eltűnne örökre – és ezt egyikőjük sem akarja.