Jarogniew
Jarogniew
|
FC: Richard Armitage
Becenév, titulus: Jégsárkány, Fekete harcos
Magasság: 194 centi
Kor: nincs információ róla, de valószínűleg több, mint ezer éves
Szexualitás: heteroszexuális
Hős/Gonosztevő? : Semleges
Faj: Sárkány
Szint: -
Mit tanít?: Fegyverhasználat és kardforgatás, Íjászat, Védgárda tag
|
Képesség:
-
Alakváltó, az igazi valója egy hatalmas szürke hüllő, egy pár szárnnyal, négy lábbal és egy valag nem csupán dekorként szolgáló tüskével.
-
Öröklét, csak erőszakos halált halhat, az emberi alakjában sebezhetőbb, a sárkány alakjában csak akkor ölhető meg, ha lemetszik fejét a nyakáról, olyankor az alavetően élethez szükséges szerveinek macerálása is felesleges, valamint a mérgekre is immunis még emberi mivoltában is.
-
Bájolás: egyfajta szimpátia felerősítés, ami által az érintett személynek sokkal szembetűnőbbé válnak Jarogniew jó tulajdonságai, kellemesebbnek érzi majd társaságát és vonzóbbnak a külsejét, azonban ez az elmekontroll egy nem túl erős ágazata, így könnyen fel lehet ébredni belőle, és csak azon működne, akin a sárkány óhajtja, hogy működjön.
-
Aranyláz: egyszerűen megérzi a nemes fémek jelenlétét, vagy a drágakövek illatát
-
Emberfeletti erő: még a humanoid alakjában is könnyen tud nagy károkat okozni másokban, főleg ha részleges átalakulással néhány sárkányi végtagját segítségül hívja. Azonban ezek kisebbek és nem is olyan erőteljesek, mint a valódi méretében, egyébként a szárnyait is előhívhatja, nem szükséges tényleges végtagot átalakítania.
-
Villámgyors reflexek, hajlékonyság jellemzi a halandó képmást, míg a sárkány alakkal együtt az összes érzékszerve jobb, mint az élőlények 95%-ának.
-
Víz- és hidegmanipuláció, ő a sárkányok nagyrészével ellentétben nem tüzeset köp, hanem többnyire jeges dárdákat.
-
Mestere a fenyvereknek.
-
Sárkánypikkely: mint a legtöbb sárkánynak, az ő bőre is áthatolhatatlan és a regenerációja is elképesztő, az emberi alakban csak az utóbbi van jelen.
Tulajdonság:
-
Kapzsi
-
Magányos
-
Rettenthetetlen
-
Bátor
-
Független
-
Komor
-
Alapvetően barátságtalan
-
Kitartó
-
Durva
-
Ellenszenves
-
Pontos
-
Szavatartó, felesleges hazudnia, ugyanis olyan egyezményeket egyszerűen nem fogad el, amik számára kényelmetlennek bizonyulnak
-
Nyílt
-
Fukar
-
Önző
-
Agresszív
-
Könyörtelen
-
Makacs
-
Bölcs
-
Céltalan
-
Kimért
-
Merész
-
Erős
-
Esetenként gondoskodó
-
Fókuszált
-
Edzett
-
Körültekintő
-
Túlélő típus
-
Takarékos, túlságosan is az
Család: -
Egyszer volt, hol nem volt...
"A sárkányunkat, démonainkat, rossz szellemeinket nem megölnünk kell, mert megölni úgysem lehet őket, és ha mégis megpróbáljuk, legközelebb más irányból támadnak, más alakban; meg kell szelídítenünk őket, hogy minden erejükkel a mi szolgálatunkba állhassanak." És ezt milyen jól tudta és alkalmazta is Howard Ulrich Chasseur, mikor az iskolában történt incidens után felkereste a sárkányt, és annak ajánlatot téve felkérte, hogy csatlakozzon iskoláját védő frissen alakult védelmi vonalához. Az egyezményt illetően sosem derültek ki pontos információk, hogy mégis mi az, ami még a mai napig is itt tartja a nagyra nőtt óriás hüllőt az Akadémián. Az meg pláne kérdéses, hogy mégis mivel vették rá, hogy tanítson is, ne csak lehibernálja magát az alaksorban, hogy csak akkor tegye tiszteletét, mikor ténylegesen szükség van hatalmára. De ne is ugorjunk ennyire előre, elvégre ennek a sokat látott férfinek nem itt kezdődött élete.
Sőt, az igazat megvallva ő magam sem biztos származásában, csak annyit tud, hogy még a középkor előtt Európában látta meg a napvilágot, északon, feltehetően egy hatalmas tojásból kikelve viszonylag "kicsi" sárkányként... Mivel már látott bébi sárkányt így tudja, hogy már akkor is meghaladják méreteikben egy nagyobb hátas magasságát, de tömegét is. Azonban ebben az időszakban még nem volt sem rendes emlékezésre alkalmas tudata, sem emberi alakja, és ez az időszak egészen addig el is tartott, míg kétszáz év múlva elérte teljes méretét, majd ezáltal képes lett az emberré alakulásra. Ekkor tartózkodott Galliában, mely már a rómaiak fennhatósága alatt állt. A birodalom kincse és értékei vonzották a sárkányt, és nem is egyszer fosztott ki tiszteket vagy nemeseket, ellopva azok minden kincsét, mely ragyogott. Rengeteg vagyon gyűjtött ösze magának, és az emberek rettegtek tőle, azonban csak akkor kezdték el megnevezni, mikor a mai Lengyelország területén egy frissen felfedezett aranybányába fészkelte be magát, egészen addig nem volt neve, és többnyire csak szörnyetegnek, fenevadnak, rémnek, vagy ezek igencsak változatos és obszcén jelzőkkel tarkított variációiként emlegették. A szlávok egyébként Jarogniew-nak hívták, melynek első tagja annyit tesz, hogy vad és energikus, míg a második a haragot jelenti. Itt egészen az 1300-as évek elejéig jól is érezte magát, kellő biztonságban, és háborgatás mentesen, mikor aztán a szél újabb, finomabb apró fém darabkákat sodort felé, és az illat Erdélybe vezette, így újból költözésre adta fejét, hogy a székely uraságokat riogatva egy számára kellemes vackot találhasson, majd utána hozzáláthasson a vagyongyarapításhoz. Egyébként ebben az időszakban még erősen megvetette az emberi alakot, így szinte soha nem is mutatkozott abban a formájában, inkább zúzott össze mindent, ami az útjába került. Végül aztán az emberek megelégelték a szörny jelenlétét és terrorizálását, így hatalmas csapatokba verbuválódva indultak Jarogniew életére törni, akit habár eleinte szórakoztatta az emberek próbálkozása, végül aztán meg is rémisztette elszántságuk, így végül azelőtt odébb állt, mielőtt még kárát látta volna a kis izgalomnak.
Ezután már ő is jóval csendesebb életet élt, az emberi alakban rejlő potenciált is hamar felismerte, majd a megtakarításaival kézenfogva vándorolni kezdte, míg Franciaországban meg nem állapodott, majd nemesi rangot nem váltott magának, hogy aztán egy kicsit tisztább módszerekkel is gazdagodhasson, amellett, hogy továbbra sem volt mentes a piszkos módszerektől. Ezek után ezt a tendenciát mindaddig folytatta, míg a feudalizmusnak be nem fellegzett, és talán őt ez jobban meg is rázta, mint holmi világháborúk. Már épp újra azon törte a fejét, hogy a megmaradt kincseivel szépen egy barlangba húzódik újra, hibernálja magát, hogy aztán egy számára kedvezőbb korban ébredhessen újra. Azonban ekkor kapta meg ajánlatát az Akadémiától, és hogy vajon azért fogadta el, mert már úgy érezte minden mindegy neki, vagy csak valóban kevdeztek neki a feltételek, azt nem tudni. De nem kizárt, hogy kideríthető, csak a sárkány közelébe kell férkőzni, ami azonban igencsak megterhelő.
|