|
Eros Seaborn
Eros Seaborn
|
|
FC: Darwin Gray
Becenév, titulus: Erry, Seaborn fiú, Baby Shark
Magasság: 185 centi
Kor: 20 év
Szexualitás: biszexuális
Hős/Gonosztevő? : Semleges
Faj: mutáns-atlantiszi
Szint: ???
|
Képesség:
-
Atlantiszi fiziológia - A faja a szárazföldi és a víz alatti élethez is alkalmazkodtak. Van ennek egy hátránya is, rettenetesen hamar kiszárad fent, így magával mindig egy két literes üveget hord, tele vízzel. Eme képességeket nyerte a hovatartozásáról:
-
emberfeletti erő - mivel a fajtája az óceán legmélyén él, megadatott nekik ez a képesség, mind alkalmazkodás kérdése
-
emberfeletti tűrőképesség - a víz nyomása hatalmas odalent, így ez hasznos. Viszont, mivel kiskora óta a szárazföldön van, ez elavult neki, egy golyó is simán megsebzi
-
fokozott érzékek - a lenti tájékozódás miatt, bár az ő szeme elég rossz, a többi érzékszerve még mindig jobb, mint egy átlag emberé. Sajnos így hamarabb túlterheli őt a hangok, a szagok.
-
született úszó
-
hosszabb élettartam
-
Mutáció - néhány atlantiszi tovább fejlődött, mint az anyja, a testvérei, na meg ő.
-
Cápa külső - képes félig átváltozni, a lábán és a kezén uszonyok, valamint pikkelyek jelenhetnek meg, a nyakán kopoltyú és pikkely, ami hasonlít a cápához
-
Fogak - a mutációnak köszönhetően a fogai képesek a cápáéhoz hasonlítani, több fog, illetve képes cserélődni is
-
dehidratáció/rehidratáció - Eros képes más testéből elvenni a vizet, és ha akarja magának felhasználni
-
Képes megosztani az emberekkel az atlantisziekhez hasonló alkalmazkodást, bár ahhoz vízben és egymás mellett kell lenniük, különben nem hatásos. Ha túl messzire mennek egymástól, megszűnik az egész.
-
Messziről megérzi a vér szagát, illetve sokszor hihetetlen éhség fogja el, ilyenkor bármit megeszik, még az emészthetetlen dolgokat is
Tulajdonság:
-
Annyira nem törődik az idegenekkel, így nehezen is barátkozik
-
Humoros, nem sértődik meg, ha vele viccelnek, de a cápasággal ne hecceljék
-
Eléggé rezeg a léc az önbizalmában, bármi összetörheti már
-
kíváncsi, szeret felfedezni
-
művészetekben kétbalkezes, de a zenéhez van füle
-
szeret kényelmesen élni, semmi kötöttség vagy felelősség
-
mivel nem élhetett a szülő világában, így azzal pótolja ki, hogy mindent tud a vízi állatokról
-
Kicsit sűrűn kér bocsánatot, főleg egy-egy éhség epizód után
-
Érdeklik a különleges emberek, legyen az hajszín, testmódosítás, hat ujj, heterokrómia, őt vonzza ez
-
Nem dicsekszik az alakjával, hisz sok hátrányt is hozott neki
-
a vízben érzi magát a legjobban
-
családért mindent, még ha a testvérével naponta veszik össze
Család:
Egyszer volt, hol nem volt...
Venusnak menekülnie kellett, az életét féltette, de ugyanúgy a fiát is, aki csupán pár hónapos volt. Idylistek nem éppen voltak oda a fajtájáért, azokért az atlantiszi népekért, akiknek volt egy bizonyos abnormalitása. A nőnek, ahogy a csecsemő fiának, megadatott a lehetőség, hogy tovább fejlődjenek, hasonlítsanak egy-egy vízi állatra. Bár tény, hogy az se segített rajta, hogy tinédzserkorában elég sokat piszkálta őket, azonban most már volt családja, akivel törődnie is kellett volna. Meg is tette. Fájt neki otthagynia a férjét, viszont ő is arra biztatta, hogy mentse inkább a kisfiút, ő még túl kicsi ehhez. Szorosan a mellkasához fogta, amikor kijöttek a vízből.
Sikerült egy tengerpart mellett letelepedniük, így szinte mindennap ki tudtak menni a vízbe. Nekik ez főleg szükséges volt eleinte, nem szokták meg még a szárazföldi létet. Nem is ők voltak az egyetlenek, akik idekerültem a fajtájukból, néhány család is azt a helyet célozta meg, ahol a Seabornék voltak. Saern akkor tudott pusztán visszatérni, amikor Eros már képes volt járni. Ez végtelenül összefacsarta a szívét, hogy erről lemaradt, de talán ezért is esküdött meg, hogy megvédi őt, mindentől. Ebből lett valamennyi vita, de nem annyi, hogy a házasságuk tönkremenjen, esetleg rosszabbodjon. Tudták, hogy van fontosabb dolog is, mint ez.
A fiú két éves volt, amikor született egy testvére, egy öcs. Nem mondanám, hogy remek kapcsolatuk volt mindig is, csakhogy beléjük volt nevelni szintén, hogy védjék egymást, mert ki tudja mi fog rájuk támadni, ha nagyobbak lesznek. Eros sokáig magántanuló is volt, a kontrollálhatatlan éhsége miatt. Nem tudták még, hogy hogyan fogják ezt az egészet megoldani vele, azt azonban sejtették, hogy a víz jó hatással van minderre. Ezért is szerették volna, hogyha ő elkezd egy üveget hordani magával. Lassan felfedeződtek a más fajta képességei is, mint a dehidratáció, pár növényen engedték meg neki, hogy gyakoroljon, ilyenkor a kimenés is korlátozott volt, hogy véletlenül se próbálja ki embereken.
Nem sokkal később, a húguk is megszületett, a legnagyobb testvérben pedig valamiért aktiválódott az, hogy úgy is viselkedjen. A legidősebb egyre jobban kezdett magabiztosabb lenni a képességeivel, annyira, hogy egy emberlánnyal is megossza a kétéltű természetét. Erről ugyan nem mesélt senkinek, ahogy arról sem, hogy amint a vízben volt, valami elkezdte hívni őt. Nem jött rá mi is az, meg is ijedt ettől a fura érzéstől, ki is menekült a habok közül, de az elméje hátsó részén még mindig ott volt. Az esetről csupán a legjobb barátjának beszélt, félt, hogy a szüleire rá fogja hozni a frászt.
Két évvel ezelőtt volt az, hogy egy csapat normális atlantiszi rájuk talált, el akarták intézni az összes menekültet. Ezek között többet sikerült is. Köztük, Eros húgát, Mortat is. A szeme láttára halt meg, így időközben azt se fogta fel, mi történik körülötte. Valamennyire akkor tért észhez, amikor medencén lőtték, és ahogy pár ügynök védte őt. Miután megműtötték, az akadémiára került, ahol megtudta, hogy az öccse és a legjobb barátja él. A szüleikről nem tudnak semmit, ahogy az ismerősökről sem.
Mai napig képtelen feldolgozni az esetet, de ami jobban megőrjíti az, hogy még mindig hívja az a dolog őt. Nem is tudja, hogy az az ereklye csakis rá vár, őt illeti meg.
|