Remy Daviau
Remy Daviau
|
FC: Brodie Scott
Becenév, titulus: Rem
Magasság: 190 centi
Kor: 19 év
Szexualitás: pánszexuális
Hős/Gonosztevő? : Semleges
Faj: bagolymedve
Szint: -
|
Képesség:
-
szél manipuláció: erős szél csapásokat tud létrehozni, akár kisebb hurrikánt is képes generálni
-
hegyes tollakat képes idézni amiket gyorsan el is tud repíteni a levegő manipulálását felhasználva, így ezek képesek sérüléseket is okozni, akár mélyebb szúrásokat, vágásokat
-
éles karmai és a csőre kifejezetten veszélyes
-
bár repülni nem tud normálisan, mégis képes vitorlázni a testén lévő tollak segítségével magasabb helyekről elindulva
-
éles kiáltása teljesen átalakulva fájdalmas a fülnek
-
éles a szeme, teljes sötétségben is képes tájékozódni és kiváló a hallása
-
ha mérges akkor a szemei pirosan világítanak és még agresszívebb lesz
Tulajdonság:
-
bunkó
-
nagyszájú
-
kritikus
-
kicsit nagy az egója
-
a gyerekekkel nagyon jól kijön
-
megveti a mű embereket
-
zavarja, ha más ünnepli magát
-
ezek ellenére a barátaiért bármit megtesz
-
bántó humora van
-
szereti a lusta napokat, hisz már gyerekkora óta sportol
-
szerinte neki már csak a vízilabda maradt meg
-
összerezzen, ha kérés nélkül megérintik, ilyenkor dühös is lesz
-
nyit az új lehetőségek felé
-
vannak napok, mikor túlhajszolja magát
-
néha szüksége van társaságra
Család:
-
igazi szülei halottak
-
Charlotte Daviau - nevelőanya
-
Rupert Daviau - nevelőapa
-
Wade Ilvermorny - bátyj
Egyszer volt, hol nem volt...
Remy már alig emlékszik azokra a lángokra, ami az erdejét veszélyeztette, aminek köszönhető a szülei halála, és a legjobb tudomása szerint a bátyjáé is. Átváltozása után még legalább napokig tengődött, annak reményében, hogy valaki megtalálja őt. Reménykedett abban, hogy talán segítenek a családjának, de ezt már az utolsó percben elhagyta. Végül egy újdonsült házaspár fogadta be őt. Eleinte igenis hálás volt nekik, nem is gondolta volna, hogy valaha valami baj lesz, csupán örült annak, hogy nem hagyták kint az utcán őt. Pedig el tudta volna képzelni, azután, amiket látott a városban. Bár hiányzott neki a rokonai elég sok ideig, belátta, hogy azért még szerencsés.
Az évek alatt egy-két dolog kiderült azért a Daviau házaspárról. Egy biztos volt, hogy nagyon is büszkék voltak a francia származásukra, így igyekeztek azért a fiúnak is megtanítani valamit. Ez sikerült is, pusztán a gyerek nem volt oda a nyelvét, így nem is mondja el senkinek. Eléggé vallásosak, ami egy kicsit meglepő tud lenni, hiszen ők is képességhasználók, beleláttak mi is történik igazán a világban. Az tény, hogy ezt nem erőltették a nevelt fiúkra, de azért befolyásolta az életüket. Szigorú szülők is, rengeteg mindent nem is engedtek meg neki, ami mindössze növelte a lázadó énjét az idővel.
Minél idősebb lett, annál több dolgot kipróbált. Először a bulikkal kezdte, amik az edzéseket váltotta le nála. Emiatt bőven kapott büntetést is, de még így sem volt hajlandó leállni vele. Lógott az órákról, a jegyei egyre romlottak. Mind azért, mert megváltozott a véleménye, már szabadulni szeretett volna tőlük. A legnagyobb port a drog botránya keverte, amit az ex barátnő kreált, egy pletykával. Igazából sose nyúlt szerekhez, nem izgatta az a világ, de ezt már senki se hitte el, hisz már így is elég zűrös életet élt, így lassan elveszített maga mellől mindenkit, aki valaha számított neki, mintha megint az elején lenne az egésznek.
Az igazi alakja akkor került elő, amikor a nevelő apjával veszekedett, kis híján múlott, hogy nem ölte meg az öregebb férfit. Az anyja védőpajzsot húzott fel a férje köré. Remy a tettét megbánta, de a hetekben egyre többször jöttek elő a képességei, így tudták, hogy kell tenniük valamit. Az akadémiára esett a választásuk, így már pár hónapja itt tanul.
Egy újabb verekedés miatt a tanárai és a pszichológus úgy döntöttek, hogy jobban le kell kötni a figyelmét, ezért is kellett jelentkezni úszásra, illetve zenére is még, bár nemigen repes az örömtől, valahogy beletörődött a mostani helyzetébe.
|