Képesség: 

• emberfeletti erő
• mivel a fajtája az óceán legmélyén él, megadatott nekik ez a képesség, mind alkalmazkodás kérdése
• emberfeletti tűrőképesség - a víz nyomása hatalmas odalent,
• fokozott érzékek
• a lenti tájékozódás miatt,
• született úszó
• hosszabb élettartam
• mágia - homok irányítása különböző módokon

- Mutáció:

• a megszokottnál jóval nagyobb méretű horgászhal alakját képes felvenni
• nagyon jól lát sötétben is
• képes órákon át teljesen mozdulatlan maradni a víz mélyén
• részlegesen át tud változni ha akar, de nem feltétlenül csinálja...csúnya az ember Baraka fogazattal
• a szemének kell idő míg hozzászokik az erős napfényhez, napszemüveggel tudja a felszínen ezt kompenzálni
• sajnos ha éhes akkor nagyon éhes...mondjuk ezt igyekszik azzal kompenzálni, hogy hord magánál különböző nassolnivalókat amik valamennyire csillapítják az étvágyát

Tulajdonság:

• elég laza egyéniség
• ám nem mindenkit enged magához igazán közel
• kalandvágyó
• nem futamodik meg az extrém helyzetekből sőt, kifejezetten élvezi ha az adrenalin dübörög az ereiben
• merész
• nem szereti a hazugságot ahogy a megcsalást és árulást sem
• szereti nagykanállal habzsolni az életet
• hozzá közel állókért tűzbe tenné akár a kezeit is

Család: 

• Thomas Bright - atlantiszi apa
• Sheena Griffith - mutáns anya

  Igazán szerencsés lehet Hale, hiszen valóban egy szerelem gyümölcseként jött a világra ám mégis hiába, hiszen az atlantisziak nem szeretik a keverék utódokat. Folyamatosan titkolózással és meneküléssel telt a csecsemőkora, hiszen az apjával nem lehetett együtt, így az anyjával ketten maradtak. Mikor végre a nőnek sikerült biztos helyre menekülnie csak akkor tudtak normális életet élni. Ám ahogy nőtt fel a fiú egyre gyanúsabb lett neki, hogy miért nincs apja. Mikor tizenéves lett akkor mondta el az igazságot neki az anyja amit már évek óta titkolt. Teljesen kiakadt szerencsétlen ekkor és a vízbe menekült ami eddig is biztonságot nyújtott neki. Legalábbis ameddig úszott, hiszen előtte igazán mélyre nem menekült.
Az anyja próbálta elérni de mindhiába, hiszen egy atlantiszi gyorsabban úszik mint egy egyszerű horgászhal. Túlságosan messze merészkedett és olyan helyre került ahol már az atlantisziak álltak őrt. Nem volt azzal tisztában, hogy mégis milyen fogadtatás vár rá, hiszen honnan tudhatta volna. Súlyosan megsebesítették és csak az mentette meg őt, hogy egy delfin megvédelmezte és a felszínre hozta, hogy egy parton kössön ki. A környéken elég sok fél-atlantiszi volt akik szerencsére végül megmentették az életét és egy ideig befogadták őt. Így ismerte meg a Seaborn családot is először akikkel kifejezetten jóban volt. Ám nem akart a vendégszeretetükkel visszaélni, így idővel elbúcsúzott tőlük.
Visszatért haza az aggódó édesanyjához aki először nem tudta eldönteni, hogy leüvöltse a fejét, vagy elkezdjen sírni. Rá fél évre az eset után az anyja egy számára ismeretlen akadémiáról hallott suttogásokat mutáns körökben, így utána is nézett ennek. Kis unszolás után végül rávette a fiát, hogy menjen oda, hiszen ott nem fog kilógni a gyerekek közt és tökéletesítheti a képességeit. Valóban így is történt és elég jó tanuló volt az évek folyamán, bár nem is volt tipikus stréber. Mindenféle rosszaságban benne volt és a forró vére miatt verekedésbe is keveredett párszor, hiszen nem szerette ha a barátaiba belekötnek. Ám mégis viszontagságoktól mentesen teltek az évei, így amikor kikerült a nagy világba sokáig nem maradt munka nélkül, hiszen az SA hivatalnál kapott egy nagyon jó ajánlatot. Mélytengeri kutatásokhoz vették fel ahol nagyon is jól jönnek a képességei. Természetesen elfogadta ezt a páratlan lehetőséget és így dolgozik ott már egy éve. Titokban reménykedik, hogy valaha találkozni fog az apjával egy-egy ilyen misszió során, ám ahogy telik az idő úgy múlik el a remény ezzel kapcsolatban.