Képesség: 

• hosszú élettartam, de nem halhatatlan
• képes gyógyítani, ám minél súlyosabb a seb annál több erőt vesz el, akár el is ájulhat a végére
• érintés segítségével képes megnyugtatni az embereket
• meg tudja állítani az időt, de ennél jobban nem tudja manipulálni azt. Ha valakihez ekkor hozzáér akkor az illetővel tud ugyanúgy kommunikálni. Át is tudja rendezni ekkor a környezetét ha akarja, ezzel befolyásolva picit az eseményeket.
• ezüstszürke szárnyaival tud repülni és kicsit tudja a levegőt is irányítani, hogy neki kedvező legyen. Szárnyaiból képes port hullajtani ami angyalpor nevezetű anyag és az emberekre gerjesztő hatása van.

Tulajdonság:

• művészlélek
• kicsit zárkózott, nehezebben nyílik meg
• aki közel áll hozzá azért bármit megtenne
• védelmező
• nehezen lehet felidegesíteni, ha mégis sikerül akkor hideg hangnemre vált
• mindig alulértékeli önmagát, ám cserébe ha valaki tényleg megérdemli azt képes elárasztani mindenféle jó jelzőkkel

Család: 

• Uriel - arkangyal
• Suzanne Morgan - anya

  Egy arkangyal és ember szerelmének gyümölcse, ám egyáltalán nem volt tervezve. Sőt, igazából az apja nem is akarta, hogy Lance valaha megszülessen. Próbálta az anyját rábeszélni az abortuszra ez pedig köztük akkora szakadékot hozott létre, hogy inkább külön is váltak. Érthető volt, hogy mégis miért nem akarta volna az apja a gyereket, hiszen az angyaloknál a testiség tiltott dolog, gyerek meg pláne. Erről természetesen a nő nem tudott, hiszen úgy gondolta, hogy a szerelme ember mint ő. Ráadásul a szülei is ellenezték a dolgot, hiszen ők is azt sulykolták neki, hogy vetesse el a gyereket mert még túl fiatal hozzá. Így a pár hetes terhes Suzanne arra kényszerült, hogy elköltözzön és olyan helyen akart lenni ahol elbújhat a világ szeme elől, hogy a gyermeke békében megszülessen. Egy apró városba menekült és ott próbálta egyedül végül felnevelni Lancet miután megszületett. Bár nehézkesen éltek mégis egy normális szintet fenn tudott tartani az anyja. Közben természetesen jöttek új “apajelöltek” de mindegyiknél érezte a fiú, hogy egyik sem az ő igazi apja. Még ha az anyja nem mesélte el ezt neki ő pontosan tudta. A második új férfinél már egyértelmű is volt számára. Ahogy nőtt fel a fiú egyre több ereje jött elő de eleinte nem értette ezeket és teljesen összezavarodott.
Viszont tinikorában teljes sokkot kapott attól ahogy előjöttek a szárnyai fürdés közben. Bezárkózott a fürdőszobába annyira megijedt a látványtól és jó ideig nem jött ki. Természetesen az anyja is észrevette, hogy túl sok időt tölt bent a fürdőben így legalább fél óráig tartó rimánkodás után jött ki Lance a fürdőből. A nő se fogadta jobban a helyzetet amitől a fiú még inkább bezárkózott magában, egyre kevesebbet mondott el magáról az anyjának ennek hatására. Idővel az anyja hallott valamilyen mutáns iskoláról pletykát így adott esélyt ennek és így került be elég fiatalon a fiú az akadémiára. Nagyon kevés korabeli volt vele akkoriban, ám jóval értelmesebb volt a korosztályánál. Szívesebben töltötte felnőttekkel az időt és eléggé magának való furcsa gyerek volt, ezért természetesen ki is közösítették. Hiszen milyen ciki már ha valaki régi könyveket búj a mobil és a gép helyett. Ez sem tett jót különösebben az önbizalmának, ám mégsem adta fel és tanult tovább, egyre inkább tökéletesítette a képességeit és a tudását.
Egy napon végül különösen durva tréfát akartak rajta űzni ami tettlegességig fajult volna ám ő ekkor megállította az időt és direkt úgy helyezett el mindent, hogy mindegyik bántalmazója ciki helyzetbe kerüljön. Letolt nadrág, banánhéj a lábuk elé, péniszt rajzolt az arcukra alkoholos filccel, összekötötte a cipőfűzőjüket stb. Mikor megszüntette ezt az állapotot egyszerűen minden olyan volt mint egy parádés vígjáték. Jól ki is nevette őket pár ember és utána már nem mertek vele kikezdeni. Innentől jobb fordulatot vett az élete hiszen bár nem lett ezután sem nagy társasági ember, mégis voltak jó barátai akikre számíthatott. Elvégezte pár évvel később az akadémiát, jóval előbb mint bárki azt gondolta volna majd úgy döntött az emberek közt is tanul egyetemen. Inkább a bölcsészkar vonzotta, hiszen mindig is imádta a könyveket, így felvételt is nyert oda a jelentkezése után. Elvégezte de még mindig nem tudta, hogy mégis mit kezdjen az életével. Szeretett olvasni, de ezzel nem lehet előrébb az életben. Nemsokára be is ugrott neki, hogy lehetne könyvkiadónál szerkesztő. Amint ezt kigondolta be is adta az önéletrajzát pár helyre és elég rövid időn belül vissza is jeleztek az egyik nagyobb cégtől. Nem csoda, hiszen kivételes eredménnyel végezte el az egyetemet, ráadásul nevesebb helyen. Így helyezkedett el az emberek életében Daly Cityben és éli a mindennapi életét.