Prisca Montero
Prisca Montero
|
FC: Cenit Nadir
Becenév, titulus: -
Magasság: 170 centi
Kor: 18 év
Szexualitás: homoszexuális
Hős/Gonosztevő? : Hős
Faj: féldémon
Szint: -
|
Képesség:
-
Virokinézis - betegségek manipulálása, fokozni tudja csak azt, ami jelenleg meg van egy embernek vagy teljesen eltüntetni, jelenleg csupán kisebb bajokkal tudja ezt csinálni, mint influenza.
-
További két kezet tud növeszteni
-
hosszabb élettartam
Tulajdonság:
-
valamilyen szinten felelősségteljes
-
pártatlan majdnem mindenben
-
frusztrációját, haragját megtartja magának
-
kedves, de nem tudja, hogy mikor jó ötlet annak lenni
-
nem bízik meg az emberekbe könnyen
-
ennek ellenére reméli valaki megmutatja, hogy igenis lehet az emberekben bízni
-
hamar ideges lesz, ha tehetetlen
-
zavarba hozható
-
hamar felpörög, ha izgatott
-
sokszor figyelmetlen, de azért is visszakérdez mindig
-
bár azt mondja nem a bulik híve, valahogy mindig ott köt ki
-
ő az a lány, aki fogja a hajad, hogyha hánynod kell
-
nem szereti, ha hozzáérnek, de ő simán megteszi, ha szükség van rá
-
az idegenekkel alig tud kezdeni valamit
-
mások az első neki
Család:
-
Alma Montero - anya [halott]
-
Anram - apa
Egyszer volt, hol nem volt...
Alma egy jó barátjának ismerősét kellett elszállásolnia, túl jószívű volt mindig is. Így amikor, Belle kérte, hogy fogadja be a férfit, nem is tiltakozott, pedig talán kellett volna neki. Az ismeretlen elég udvarias volt, egy igaz úriember lehetett őt nevezni, a hölgyek kedvence, ha lehet így mondani. Anramként mutatkozott be, vállalkozóként jellemezte magát, aki nagyokat akart álmodni. A nőt már elsőre elvarázsolta,lehet ezért is engedte le a falait mellette. Egész biztosan nem kellett volna, hisz nem tudta róla, hogy akit befogadott egy egyiptomi démon. Nem volt túl toxikus a kapcsolatuk, de azért nem is kiemelkedő, elvoltak egymás mellett, veszekedésekkel is.Azonban akkor változott minden, amikor Alma teherbe esett tőle, az apa egyszerűen eltűnt, senkinek se volt képes elérni őt. Ez valamennyire megviselte a kismamát, de azt már eldöntötte, hogy meg fogja tartani a babát. Hogy ez mennyire volt ésszerű döntés, mindenkinek más véleménye volt erről. Ennek ellenére a család minden tőlük telhetőt megtett, és úgy is látszott, hogy minden rendben lesz, még ha néha nélkülözniük is kellett. Prisca átlagosként nőtt fel, mit sem tudva, hogy az apja nem is ember, illetve milyen képességekkel is rendelkezik. Azt se sejtette igazán, hogy valami baj lenne vele, kicsit kevés baráttal, de volt élete is.
Aztán az anyja meghalt. Rák vitte el, nem is volt hajlandó feldolgozni az egészet. A rokonok között passzolgatva volt, hiszen az unokatestvéreivel nem akart kapcsolatot kiépíteni, egyre gyanúsabb vált a felnőtteknek, hogy a gyerekeik sose betegek mellette, vagy ha azok is, akkor elég gyorsan felgyógyulnak. Nem tudták ezt hogyan kezelni.
A probléma akkor vált súlyossá, amikor képtelen voltak hetekig felgyógyulni. Egy kis kutatás után jöttek csupán rá, hogy ezt a lány csinálja, így kellett neki egy hely, ahol szabályozva van. Az anyja ismerőse, Belle ajánlotta fel az akadémiát, hogy itt biztosan tudnak majd vele kezdeni valamit, ha nem azonnal, pár éven belül.
|