Stephan Hennigar
Stephan Hennigar
|
FC: Joseph Morgan
Becenév, titulus: Veikyr’libran Oberon – azaz az Energia Egyensúlyának Őrzője
Magasság: 180 centi
Kor: 33 év
Szexualitás: pánszexuális
Hős/Gonosztevő? : Semleges
Faj: genedai
Szint: -
Poszt: civil (séf)
|
Képesség:
-
Empátia, érzelemmanipuláció
-
Álommanipuláció
-
Energiakontroll
-
Energia egyensúlya – ehhez a képességéhez jelenleg nem fér hozzá
Tulajdonság:
-
Van benne egyfajta nemesi jelenlét, ugyanakkor ez gyakran tűnhet felsőbbrendűség érzetnek és ebben nincs is sok tévedés, hiszen az embereket alsóbb rendűnek tekinti, ha nem is bánik a fajtájuk egyedeivel rosszul
-
Türelmes, de szereti, ha minden az ő tervei szerint halad és igyekszik a saját medrében terelni a dolgokat
-
Ha ez nem így alakulna, akkor beveti a manipulálás képességét
-
Az érzelmek még nem az erősségei, ettől ridegnek tűnhet
-
Alapvetően békepárti és igyekszik mindent értelmesen megtárgyalni, lealkudni, viszont, ha egyszer elérik nála azt a pontot, ami előhozza belőle az elfojtott, sértett énjét, a dolgok hamar sötét fordulatot vehetnek
-
Mint nem földi faj sok dologhoz még értetlenül áll, ettől néhány témában elég naiv
-
A nyelvvel még nincs teljesen barátságban, olykor előfordul egy-egy botlás kifejezésekkel, szavakkal és jelentésekkel
Család:
-
Daimun’akher Oberon – ikercsillag, genedaiaknál egy ritka jelénség, és ez áll a legközelebb ahhoz, amit nálunk testvérnek hívnak
Egyszer volt, hol nem volt...
Réges régen, valahol messze, egy másik dimenzióban létezett három, erős energiaáramlás, amik egymás körül keringtek. Eme három lény szövetsége alkotta meg Genedát, Genedan’quil Skyvon, Daimun’akher Oberon és Veikyr’libran Oberon. Egy adta a testet, egy fénnyel árasztotta el, és egy megalkotta az energia egyensúlyát, ezzel pedig megszületett a később genedai néven ismert faj őse. Ekkor még nem voltak olyan energialények, mint a három alapító, sokkalta inkább hasonlítottak a földi emberekhez, akik rövid életet élnek le, akik fejlődnek, teremtenek, ám de pusztítanak is. Ez a faj természetesen alakult ki Genedán és hosszú, hosszú időkön át uralták világukat, amíg el nem érkezett a Tenebrea néven ismert sötétség és meg nem fertőzte elméjüket. Onnantól háborúk dúltak és Geneda testét millió seb tépte szét. Az ikercsillagok nem bírták nézni társuk fájdalmát, ezért előbb Veikyr álmot bocsájtott rá, majd Daimun felperzselte a bolygót és ezzel eltüntett minden addig életet. Tenebrea elveszítve érdeklődését egy halott világ iránt és belakmározva az utolsó halálos sikolyokból, kivonult Genedáról. Veikyr ezt követően az álmok és az égitestek között fonalat szőtt, hogy így születhessenek meg a ma is ismert genedai energialények. Ezek az energialények segítik a körforgást, valamint az egyensúly fenntartását és táplálják a világukat körülvevő határt, mely elrejti őket. Ez a faj és a világuk, mely aztán Geneda néven volt ismert, szépen fejlődött és virágzott, az álmokon keresztül születtek az újak és életük egybefonódott az Univerzum egy kiválasztott égitestével. Megalkották a tanácsot, melynek feje Genedan’quil Skyvon lett. Ez volt Geneda legszebb, legbékésebb időszaka, az aranykor.
Később Genedan’quil Skyvon eltűnt és csupán annyi volt bizonyos, hogy amíg a világuk még él, neki is élnie kell valahol, valamint, hogy Genedán bizonyosan nem tartózkodik, ám bármilyen rituálével is próbálkoztak nem találták többé. Veikyr volt, aki végül vállalkozott arra, hogy a keresésére indul és ezzel kezdődött meg a hosszas utazása a világok között. A Tanács vezetőségi posztja így Daimunra hárult, akit viszont az új hatalom érzete egyre elvakított és létrehozott a bolygó magjában egy központi energiagócot, ahová minden lakos tudtán kívül adózott energiájából, s ami így több és több hatalmat adott a tanácsosoknak. Daimun azonban nem csak érezni kívánta ezt az erőt, de használni is, ám ebbe a tervébe már nem avatta be társait, ahogy abba sem, hogy az energiagóc a legtöbb energiát az ő javára szolgálja, s hogy később, ha úgy akarja ezáltal a többi tanácsos fölött is átveheti majd az irányítást. Daimun tehát világok ellen kívánt vonulni, az egyensúly pedig megroppanni látszott. Végül ennek az ámokfutásnak, s még mielőtt valóra válthatta volna tervét, Heion’kyr Oberon nevű energialény egy ősi, tiltott rituáléval elszakította őt a vele született csillagától, ezzel megölve és az energiagócot is feloszlatva. Ám ez a rituálé az egyensúlyt is végleg térdre kényszerítette és Genedára újra beszivárgott a kihézetett sötét energia, Tenenbrea, mely lassan mérgezni kezdte azt. Veikyr megérezte ikercsillagának halálát és a megváltozott energiarezgéseket, ezért tért végül haza, ahol már a káosz, világának összeomló képe várta. A tanács ekkor már kinevezte új vezetőjét, Drear’ekhan Syrát, aki elrendelte, hogy mindenkinek le kell választania magát az álmoktól és ki kell küldeni a legérzékenyebbeket, hogy kívülről jutassanak energiát otthonukba, hogy fenntarthassák azt. Veikyr a tanács szava ellenére úgy döntött Heion nyomába ered, s egy rituálét és saját kapcsolatát alkalmazva sikerült lekövetnie őt a Földre. Egyedüli társa egy ifjonc, aki a világok közötti utazásokban is mellette volt már az utóbbi időkben. A célja nem az, hogy Heiont megölje, vagy bosszúért vonuljon, bár a testvére halálakor szerzett seb és az, hogy ő maga nem kívánta leválasztani magát, utat engedett hozzá a sötétségnek, melyet most igyekszik elnyomni magában, viszont így ereje legnagyobb százalékához sem jut hozzá. Az egyik célja tehát, hogy megértse Heiont és megfigyelje, hogy az általa végrehajtott rituálé, amivel magához átkötötte az ősi csillagot, valamint a sötét energia milyen hatással van rá.
|