|
Témaindító hozzászólás
|
2020.07.29. 19:12 - |
Cassandra L. Moreau x Cassian Warren
Első tanítási nap előtt |
[17-1]
 Fintorogtam, amikor mondta, hogy lehet már kötelezők ezek a műalkotások. Remélem, hogy nem. Lehet önmagam szórakoztatására ilyen legalja könyveket, filmeket nézek, de sosem vettem őket komolyan. Szexinek még annyira sem. Azért kíváncsi lennék, hogy évek múltán az irodalomtörténészek összeülnek efelett a két csodálatos könyv felett és azon tanakodnak, mégis milyen mély mondanivalóval bírhatnak ezek a regények.
- Az én nyelvem nem csípős. Egész kulturáltan tudok embereket elküldeni a melegebb éghajlatra. Néha túltontúl prózain fogalmazok, sok-sok barokkos körmondattal, de voltaképpen mindig ugyanaz a lényeg. Igazából ez gyakran nálam taktika is, hogy összezavarjam a beszélgetőpartnerem és elbizonytalanítsam, hiszen a bizonytalanság előnyömre válhat. Ezért sem szeretek feltétlen alpári, prosztó lenni, és csomó obszcén szót használni.
A rajztanáron látszódott, hogy fel kell neki dolgozni a szextémakörét, bár leginkább azon akadhatott fent, hogy egy diákkal cseveg erről. Én mint mindig, nem zavartattam magam, ha egyszer kellően érdekesnek találtam a beszélgetőpartnerem.
- A BDSM egyes részei szerintem izgatóak, de nekem sem jön be a túlzott erőszak - ingattam meg a fejemet. - Azért megnyugtató, hogy zoofília, nekrofília, kizárásos alapon a pedofília, mint olyan kiesett. Illetve nem kell undorodnom tőled, mert a koprofíliát sem tolerálod. Az análszexen, mint olyanon sosem gondolkoztam, hm.
Különösebben nem mozgatta meg a fantáziámat, de nem is ítéltem el. Közömbös. Az igaz, hogy melegeknél másabb, hiszen ott van a prosztata, mint a mesés G-pont.
Picit tanakodtam még ezen magamban, és lassan arra kezdtem jutni, hogy a végén merészebb vagyok az extravagáns külsejű tanáromtól is. Lehet igaza van, hogy a szüzek mocskosabbak, hiába tartja a társadalom őket tisztának és ártatlannak.
- A hithű keresztények mindent elítélnek, ami paráznaság. Nem véletlenül van az emberekbe belenevelve a szégyenérzet és a folytonos tabusítás, ami a szexualitás témaköré épül. Bár egyesek szerint már nyitottabbak vagyunk ezen a téren is, de ha engem kérdezel, akkor inkább csak rosszul nyitottunk az adott téma felé, mert gyakori a rossz reprezentálás könyvekben és filmekben.
Örültem, hogy az itt elhangzott beszélgetésből mindent titokban fog tartani. Egyelőre bizakodó voltam, hogy a többi tanár is ilyen lesz, hiszen Cassian jó benyomást tett rám a toleranciájával és nyitottságával.
- Az apám sztárügyvéd, az anyám pedig lakberendező. Talán apám hatása, hogy ilyen szavakat használok, de eleve sokat olvastam ebben a témában. Szeretem a pszichológiát, azonbelül a kriminálpszichológiát és a szexuálpszichológiát.
Egyelőre több minden érdekelt, ilyen volt a művészetek, illetve a pszichológia ezen két ága. Az biztosan tudom, hogy ezek közül fogok választani, ha egyetemi szakok közül kell döntenem. Az apámat ismerve inkább a pszichológust választaná, mint a grafikust.
- Elgondolkodtató, hogy végül kimaradt hoppon. Te vagy az amazon.
Természetesen érthető a reakciója Cassian-nek, én se szívesen pazaroltam volna az időmet egy kínos vacsorára. Nem véletlenül mentem tovább a témában, és vázoltam fel egy felettébb bizarr képet a feminácinkról, de ezt megelőzőleg még kitértem az önvédelemre.
- Engem nem kell félteni. Eddig sem érdekeltek a szabályok, most sem fognak - rántottam meg a vállamat.
Ekkör kezdett el beszélni az említett nőszemélyről, akivel borzalmasra sikeredett a vacsora. Hangosan felnevettem a vízióján, mert az ilyen nőkből könnyedén kinéztem ezt.
- Általában igen, de neki külön szétszednék, hogy amikor rátör a Karen-szindróma, akkor a legózás közben lenyugodjon. A pénisz felcsavarása vagy épp rögzítése lehet a legnagyobb katarzist okozná a volt randipartnerednek.
Ezután átkanyarodtunk az iskolai témákra, ahol az egykori osztálytársnőjét elemezgettük. Lehet jobb, hogy nem tudja milyen útra tért az iskola után. Végén megfulladt volna a sok testnedvben. Bár ez megint sztereotíp, de legyen, azért poénos ezzel viccelődni. Persze, ehhez is kell humorérzék, hogy az ember értse a fekete-humort.
A szarkasztikus reakcióján jót derültem. Végül ennyiben hagytam a beszélgetés ezen részét, és áttértünk ismételten másabb témákra. Csak bólogattam, ahogy mondta, hogy nem jegyzi meg a semmitmondó, számára unalmas emberek nevét. Én is hasonló voltam ezen a téren, mert felesleges információ lenne, amivel az agyamat terhelem csak le.
Nem is kellett több, hogy számomra érdekes kérdést feszegessek. Sajnálatos módon hasztalanul, mert nem volt hajlandó megosztani velem a rajztanár a faját.
- Akkor is ki fogom deríteni! Már csak azért is fogok járni az óráira, hátha közelebb kerülök az igazsághoz - jelentettem ki határozottan.
Miután taglaltam, hogy mit tennék, ha az álomjárás képességem lenne, egyből jött némi dorgálás, ám hamar megkaptam a büntetésem. Az illúzió láttán azt hittem, hogy elhányom magam. Ezért is volt jobb látvány az, amikor engem mutatott extravagáns külsővel.
- Pedig biztos tudná a diákokat ezzel nevelni - kuncogtam. - Legalább csak illúzió, így a PETA nem fog senkit se meghurcolni, maximum csak a diákok.
Követtem a példáját és én is a naplementét bámultam, ahogy Cassian. Felálltam, és leporoltam a homokos fenekem. Ugyan a fürdét mondhatni kimaradt, de kárpótolva lettem egy jó beszélgetéssel.
- Egy élmény volt, Tanár úr. Viszlát! - mondtam szórakozottan, majd intettem neki, ahogy mentem vissza a kollégium felé.
[Cassie & Cassian OFF] |
*egy kis edit megint mert le lett vágva a vége XD*
Nem akartam teljesen kiégni én sem, szóval inkább el is hessegettem a nagy elélvezés pillanatát. Rohadtul gusztustalan volt ez így is úgy vélem. A lány reakciója magáért beszél, pláne hogy még oldalba is vágott. Megkíméltem végül az idegeit és egy másik képet vetítettem elé amin a testét teljesen tetoválás borította és a hajszíne is más volt. Megint ledöbbent egy picit majd konstatálta, hogy igazából nem is állna neki ez rosszul.
- Valóban nem rossz - ingattam a fejemet majd kuncogtam mikor megjegyezte, hogy jobb mint a kagylóba élvezkedő udvarló. Vigyorogva az ujjaim közt megpörgettem a tollamat majd megadóan felemeltem a kezeimet megadóan:
- Túl magas volt a labda...amúgy nem rossz ötlet, bár nem hiszem, hogy ilyesmivel élni fogok - nagyon ki kell ahhoz akasztani, hogy ehhez folyamodjak szerintem. Tűnődve néztem a naplementét majd sóhajtottam:
- Ó, most vettem csak észre, hogy ennyire elbeszélgettük az időt - biccentettem a horizont felé. Rég volt ilyen beszélgetésem egy ismeretlennel, hogy ennyire suhanjon az idő. Nem mintha bánnám, de meglepő számomra. Ritkán vannak ilyen pillanatok az életemben. |
 Elfintorogtam magamat egy kicsit mikor felhozta azt, hogy ezeket a borzalmakat nézzük meg rajzórán. Nincs az az isten!
- Előbb ajánlom az irodalomtanároknak. Bár ki tudja, a mai világban lehet már kötelező olvasmány ez? - nem követem ezeket érthető módon. Bőven elég volt nekem azokat végigolvasnom amiket feladtak. Szeretek olvasni de azok borzalmasak voltak számomra, hiszen unalmasak és vontatottnak hatottak. Nemsokára az fasszarvú unikornis jött szóba mire meg lettem “dorgálva” hogy tanárként csúnyán beszélek.
- A diákoknak sokszor csípősebb a nyelvük úgy vélem, illetve erősen kétlem, hogy pont tőlem fogják eltanulni ezt a nyelvezetet. Előbb fogják a filmekből, szüleiktől és a haveroktól - vontam vállat lazán. Na nem mintha én ártatlan angyalka lennék aki sosem káromkodik. Persze azért igyekszem figyelni arra is ha mégis elszalad velem a ló akkor ne minden második szavam valami változatos szitokszó legyen.
Sajnos nem elégedett meg a válaszommal amit mondtam neki a mocskosságra, még azt is akarta, hogy részletezzem, hogy mégis mi nem hoz lázba. Hangsúlyozom még mindig tanár-diák beszélgetőpartnerekről van szó. Agyam eldobom basszus. Bár abban igaza volt, hogy elég nagy spektruma van a mocskosságnak. Mibe keveredtem? Na mindegy, legyen meg az öröme:
- Bdsm világa nem nagyon vonz, legalábbis a hardcore semmiképp sem, a lightos még oké. Fétiseim nem nagyon vannak, például sosem értettem azt ha valaki lábfétises és képes magának olyan műpinát venni aminek láb alakja van. Elég...bizarr…? Számomra legalábbis. Illetve az anált mint olyat teljes mértékben elutasítom, ahogy a pisi-kaki szex meg egyéb borzalmakat sem vállalom. A nekrofília sem mozgat szerencsére, ahogy a zoofília sem, növényekhez sem vonzódom meg ilyen abberáltságok. Ezek mind nálam olyan dolgok amiken csak vakarom a fejemet és határozottan elhatárolódom tőlük. Persze még lehetne sorolni a listát, de egyelőre ezek jutottak hirtelen eszembe amik számomra hát...mocskosak - némelyik szó szerint is baszki. Oké, hogy extrém figurának nézek ki de azért szexben egyáltalán nem vagyok extrém, legalábbis ilyen szinten semmiképp sem. Nem gerjedek mindenre és mindenkire basszuskulcs. Kicsit kuncogtam mikor mondta, hogy szerencsére nem feketelistás azért mert önkielégít néhanapján.
- Miért, volt már olyan eset ahol valakinek egy mínusz pont volt a szemében? - vontam fel kérdően a szemöldökömet. Valami nagyon elfogult keresztény lehetett ha volt erre példa neki. Másra egyszerűen nem tudok gondolni. Totális hülyeségnek tartom az egészet és tényleg nem önző módon mert csak energiákat akarnék meg a többi. Egyszerűen a logika borzalmas számomra. A picit több információra csak elmosolyogtam magam egy picit:
- Nos ez lehetséges, de nem élek vissza az információval természetesen - ez számomra alap dolog. Jobban szeretnék a diákokkal olyan kapcsolatra törekedni, hogy bármikor hozzám fordulhassanak ha kell. Ha pedig elvesztem bárkinek is a bizalmát azzal pont az ellenkezőjét érném el. Szóba került a jó kis diszkrimináció és az, hogy belőlem mégis miket néznek ki a sok tetoválás miatt. Ám ő ezt még tetőzte, hiszen azt mondta, hogy visszafogott nőcsábász vagyok inkább. Felnevettem erre a jellemzésre egy kicsit majd sóhajtottam:
- Talán egy fokkal ez jobbnak hangzik. A bűnözőnél főleg… - bár nőcsábásznak se vallanám magam, nem vagyok én szoknyapecér aki hajkurássza a nőket. Mikor felhozta azt, hogy semmilyen deviáns vonásom nincs akkor felvontam egy picit a szemöldökömet:
- Ó, sok volt a krimi sorozat mostanában, vagy a szülők ehhez kapcsolódó munkakörben dolgoznak? - logikusnak tűnik bármelyik lehetőség igazából. Ennek örömére a me too dolog is szóba jött, illetve a harcos amazon történetet megosztottam vele.
- Este? Amint előadta magát én ott is hagytam a fenébe. Nem voltam hajlandó még egy vacsorát sem eltölteni azzal a nőszeméllyel - pár perces dolog volt az egész igazából. Olyan beégetés után nem állt szándékomban enni vele. A gyomrom is felfordult és minden étvágyam elment. Szerencsére Cassie biztosított afelől, hogy ő nem fog olyat csinálni velem szemben mint a zaklatójával. Bár a szabályok sosem érdeklik őt.
- Nos köszönöm. Bár mint mondtam ezzel a szabállyal amúgy nem értek egyet, hiszen önvédelemre miért ne használhatná az erejét az ember? Na mindegy - legyintettem egyet lazán. Logikát ebben keresni szerintem felesleges. Az biztos, hogy én ilyenért senkit sem fogok leszidni hiszen igenis szükség van arra, hogy meg tudja magát védeni az ember. Ráadásul ő erre úgy képes, hogy különösebb károkat nem okoz ezzel. Ám nemsokára kommentálta az éttermes esetemet úgy mellékesen megjegyezve. Frigid a nő valószínűleg. Ó, igen...ám az eBayről rendelt szexrobotra már felnevettem jóízűen:
- Ah hirtelen elképzeltem basszus ahogy ül a földön törökülésben és szereli össze a darabjait, mint egy legót. Te jó ég! - fogtam a fejemet - Mondjuk azt hittem, hogy ezek egybe érkeznek mint egy bazi nagy Barbie baba. Igaz, nem néztem utána a témának, mivel ez se mozgat különösebben - tudom, borzalmasan unalmas egyén lehetek hogy ezek nem érdekelnek. Egyszer láttam ezekről videót ahogy gyártják, de ki tudja lehet azóta fejlődött még jobban ez a technológia. A kasztrálásra csak kuncogtam de nem fűztem hozzá semmit. Én semmiféle ilyesmi irányzatot nem követek. Mondjuk a feminizmust érdekes is lenne férfiként. Igazából így belegondolva tényleg nem állok semmilyen ideológia mellé, némelyikben van fantázia, de az emberek mint mindig túltolják az egészet.
Szóba került az iskola és az érdekes tanárok is. Óh, igen nem csak tipikus egyszerű perverz kollégák léteznek sajnos, hanem olyanok is akik tényleg direkt visszaélnek a pozíciójukkal. A lány már fel is tette a lényeges kérdést, hogy a volt osztálytársam aki kihasználta a testi adottságait vajon elhelyezkedett-e a pornószakmában:
- Nem tudom, nem követtem az életútját, de ki tudja, lehet nem sokáig kéne kutakodnom és rálelnék ha igen - annyira nem nézek ilyeneket, igazából nem vagyok rászorulva, hiszen nekem a fantáziám szerintem élénkebb mint az átlagé azért. Persze ezt nem feltűnősködés miatt, csak nem véletlen helyezkedtem a művészeti ágazatban. Az etikus dologra már jött is az örök igazsággal:
- Ó, valóban...hát hogy felejthettem el? - kérdeztem vissza szarkasztikusan. Mondjuk ha a fajtámba belegondolok, eléggé igaz ez a mondás, de mégsem használnám ki csak azért a tanári pozíciómat hogy ilyenre vetemedjek. Energiahiány ide vagy oda akkor sem vetném fel egyik diákomnak sem, hogy ha jobb jegyet szeretne akkor szét kell nekem tennie a lábát. Végül megosztottam vele, hogy én se voltam mintadiák és elnézem a késést meg a többit. Arról nem is beszélve, hogy a neveket is nehezen jegyzem meg. Kicsit kuncogtam mikor mondta a lány, hogy egyre jobban kedvel. Az biztos, hogy lazább a hozzáállásom ehhez:
- Ah igen, körülbelül én is így vagyok vele. Ha nem érdekel valaki akkor különösebben nem foglalkoztat a neve így nehezebb is megjegyeznem. Azért próbálkozom most majd, bár elég nehézkes lesz - lehet jobb ha inkább hagyom ezt a fenébe. Na mindegy, majd meglátom azért. Vicces volt, hogy még mindig ki akarja találni, hogy mégis mi vagyok ha már nem mutatok hajlandóságot arra, hogy megosszam ezt vele. Valamilyen szinten komikus is volt ez a játék.
- M-hm. Nem, sajnos nem áll szándékomban ilyesmit tenni - vigyorogtam el magam. Az álmos dologra már elő is állt olyannal, hogy simán kihasználna ilyen adottságot és mindenki álmát terrorban tartaná. Elszabadult succubus lenne az biztos ha ez lenne a fajtája. Végül inkább megmutattam az kagylóerőszakoló illúziót amin teljesen kiégett és még el is takarta a szemét pont mikor jött a lényeg. Nem akartam teljesen kiégni én sem, szóval inkább |
- Pedig egy rajzórán igazán megnézhetnénk. Rajzolhatnánk akt képeket. Megihletődnénk a szexualis töltetű jelenetektől. Szerintem ez egy fenomenális ötlet.
Pillantottam rá Cassian-ra a szemem sarkából, miközben az arcomra kúszott a szórakozott vigyorom. Kifejezetten élveztem a társaságát. Valahol most már hálás voltam a zaklatómnak, hogy hozzám csapódott és ráestünk a férfira. Lehet más helyzetben nem tudnánk ilyen mesés eszmecserét folytatni.
- Nagyon merész tanárként káromkodni - csóváltam meg a fejemet. - Mit fognak szólni a diákok, ha ilyen csípős nyelve van?
Bár ezzel hamarabb tudtam azonosulni, mint a modoros vénségekkel, akik virágnyelven küldenek el a fenébe. Olykor sikerült belőlük is kihozni az állatot, akkor már ők sem fogták vissza magukat. Ezt általában jobban értékeltem.
Ezután feszegetni kezdtem a mocskosság miben létét. Mivel a külseje a megtestesült lázadás volt, ezért is érdekelt, hogy szerinte mi az, ami túlontúl sok. Ez kissé sztereotipikus megint, hiszen a kinézetéből kiindulva a legextrémebb szexualitásokat is ki lehetne nézni belőle. Bőrszerkóban ütlegel valakit, vagy van valami fétise is akár. Nem mintha én ezen megbotránkoznék. Nyitottnak tartom magam, és idővel, ha megtalálnám az ideális társat, akkor kiélném a szexualitásomat ezerféleképpen. Biztos, hogy kísérleteznék.
- Mi az, ami nagyon extrém? Különböző fétisek? Azonbelül mi? Bocsánat, hogy érdekel, de eléggé nagy spektruma van a mocskosságnak.
Végül elnevettem magam, majd ennyit még hozzáfűztem:
- Legalább nem leszek feketelistán a maszturbálás miatt. Megnyugodtam. Lehet picit több információt adtam ki magamról.
Sosem jöttem zavarba ettől a témától, az sem zavart, hogy a tanárom... Még mindig. Egyelőre amíg nem szólt, hogy álljak le, addig simán belementem mindenféle csevejbe.
- Nos, visszafogott nőcsábász tetszik lenni - vigyorodtam el. - Bűnözőnek meg túlságosan normális. Semmilyen deviáns vonása sincs.
A megvédésre kihúztam magam. Alap, teszek azért, hogy felnézzenek rám, ha ehhez sárba tiprás kell, akkor megteszem.A képességemmel szerencsére embert nem igazán lehet ölni, és leggyakrabban hülyeségekre használtam. A tanárokat és a diákokat vicceltem meg, netán otthonról próbáltam ellógni valamerre. Örültem, hogy ilyen erőm van, mert hasznos és kárt különösebben senkiben sem tudok tenni. Ölni képtelen lennék.. Vagyis most ezt érzem. Ha a helyzet megkívánná, akkor úgyis küzdenék az életemért.
- Az szép. Gondolom romantikus randevú volt. Visszasírja minden percét annak az estének - kuncogtam. - Ha netán előttem nyitja ki az ajtót, akkor nem fog úgy járni, mint a zaklatóm. Habár én húznám a rövidebbiket, mert tanár és nem használhatom a képességemet. Nem mintha érdekelnének a szabályok - vontam meg a vállamat. - Amúgy tuti frigid volt a nő. Sehogy sem lehet az ilyenek felé közeledni. Jobb, ha a vibrátora társaságában fog megöregedni vagy rendel eBay-ről szexrobotot és összerakja, mint az ikeás bútort.
Azért a férfiak helyzete sem a legkönnyebb ebben a társadalomban. Sikeresen eljutottunk oda, hogy minden a szélsőségekről szól, és nincs semmiféle átmenet.
- Jómagam is feminista vagyok, de nem ennyire radikális, szóval nem fogom a közelemben lévő férfiakat kasztrálni, ha hozzám szólnak.
Fintorogtam, amikor mondta, hogy az ő idejében és az iskolájában volt olyan osztálytársa, aki valóban élt a külsejében rejlő potenciállal. Jók is ezek az érdeken alapuló cselekedetek, kapcsolatok.
- Mostanra pornószínésznő lett? - kérdeztem kissé szarkasztikusan a tanáromtól.
Hangosan felnevettem, amikor megakadt a "szent dagadó" szókapcsolaton. Ha tudná, hogy miket olvastam el eddig, akkor lehet jobban megrökönyödött volna. Mondhatni a kortárs irodalom ezen a téren rosszabb, mint az ókori. Ezek viccesek és nem obszcének. Tudok rajtuk jól szórakozni. Az utóbbin, a primitív nyelvezeten kevésbé.
- Ez sem éppen etikus, ez tény. De van egy bölcs mondás. Lehet ismeri - mutattam fel a mutatóujjam, majd folytattam: - Nagy a pina hatalma.
A taktikára elmosolyodtam halványan, mert ha valóban nagyon akarok valamit mindig elértem. Az más kérdés, hogy tényleg ki lett csapva általában a balhé. Majd anyám lenyugtatja az apám. Vagyis legtöbbször ő áll közénk, ez ekkor sem lenne másképpen. Az anyám nyitottabb és megértőbb volt. Ezért is szerettem őt jobban.
- Ú, egyre jobban kedvelem önt - jelentettem ki határozottan. - Én csak azt tudom, hogy nagyobb arányban férfi tanáraim vannak. Én sem vagyok erős nevek terén. Bár ha nem érdekel a tanár maga, akkor az istenért sem fogom megjegyezni a nevét egy év múltán sem.
Ekkor kezdtem el érdeklődni, hogy mégis mi lehet Cassian. Természetesen ugyanolyan sejtelmes és titokzatos maradt, amire a szemöldökömet összeráncoltam. Ki fogom deríteni! Valamennyire köze van az okkultizmushoz? Hm...
- Gondolom nem hint el információmorzsákat a számomra, igaz?
Ezután játékosan közöltem vele, hogy mit tennék a helyében, ha hasonló képességem lenne, mint az övé. Jött is rá az "ejnye" némi kuncogással. Az emberek unalmasak, és ezzel az erővel könnyedén fel lehet dobni a szürke hétköznapokat. Utáltam a mókuskereket, amibe bele lehetett ragadni. Örökkévalónak és értelmetlennek tűnik ezáltal az ember élete. Egy percnyi élevezet és szórakozás sincs benne. Ezért szerettem a körülöttem lévőket is elemezgetni, mert lekötött és kikapcsolta az agyamat. Egyeseket ezzel az őrületbe tudtam kergetni, de mindig csak vállat vontam, majd folytattam tovább.
Emiatt van kevés barátom, viszont ezt nem igazán bánom, mert tényleg azok maradnak mellettem, akik elviselnek, valamint úgy szeretnek ahogy vagyok. Nincsenek külön elvárásaik, amiknek meg kellene felelnem.
Jött is a hátulütője a buzgó érdeklődésemnek, mert a legrosszabb rémálmomat elvenítette meg. Cassian csak vigyorgott azon, hogy mennyire kiakadtam az illúzióján. Hiába vágtam oldalba, mert a nevetése nem szűnt meg. Eltakartam a szemem, hiszen egyáltalán nem voltam kíváncsi az elélvezős az udvarlóm elélvezős fejére.
Erre egy másik képet keltett életre, amire ismételten hevesen kezdtem pillogni.
- Wow! Nem is nézek ki rosszul így - ingattam meg a fejemet. - Ez azért jobb látvány, mint az előző. Viszont azzal tudja majd büntetni a diákokat, ha nagyon nem figyelnek magára. Erős fegyver lesz ez a kagyló-szexualitás.
A bikinim pántját feljebb húztam, és megigazítottam, mert időközben kissé lecsúszott. |
**persze levágta a végét a gp mert miért ne >_> **
Vicces volt néznem fél szemmel a megrökönyödött fejét majd később a mondatain már vigyorogtam mint egy vadalma. Felnevettem végül a kiakadásán ami hamar egy áúcs-ba torkollott mikor oldalba vágott ám később továbbra is folytattam a nevetést. Persze végül eloszlattam nem sokkal később, hiszen teljes kiégést nemhogy nála még magamnak se akartam volna, így inkább egy másik illúziót varázsoltam neki, pont azt amit először gondoltam.
- Na ez már jobb azért remélem - biccentettem a karja felé, hogy lássa, mennyire tele lett tetoválva. Igazából az egész teste, különböző mintákkal. A hajszíne is pasztell lilává változott, szóval egész extrém külseje lett így. |
Ingattam a fejemet mikor felhozakodott két film idézetével is mire sóhajtottam:
- Húh, szerencsére egyik borzalmat se láttam, bőven elég volt meme-ekből megismernem ezeket. Még sok is volt az nekem… - igen, tudtam hogy az idióta 50 árnyalatáról és a 365 napos baromságról beszél. Látni se akarom azokat. Rotten Tomato legalja mindkettő. Szeretek igényes filmeket és sorozatokat nézni köszönöm, meg vagyok én azokkal. Prüszköltem egyet a következő mondata végére. Te jó ég!
- Fasszarvú unikornis? Nem semmi lenne az biztos - reméljük ez nem fog megvalósulni azért. Oké botrányos lehet némelyik ember, de talán senki sem érdemel ilyet. Esetleg a pedofilokat büntetném ezzel, de nem az én reszortom ezt eldönteni. A grimaszolására és az egyetértésére kicsit kuncogtam, de nem kommentáltam végül. Azt hiszem jobb tovább nem feszegetni ezt a dolgot. Ám hétköznapi témák helyett megint másabb vízen eveztünk, hiszen a mocskos dolgok kerültek előtérben. Természetesen nem a sárban való dagonyázás, bár valóban az is elég mocskos dolog ha szó szerint értelmezzük. Bár nem értem miért kíváncsi a lány arra, hogy nekem mi számít mocskos dolognak. Szerintem kinézetre se vagyok egy hű de ártatlan személyiség, ráadásul egy succubus is vagyok basszus akinek eleve vonzó az aurája.
- Kevés dologra mondanám azt hogy mocskos. Maximum tényleg azokra amik nagyon extrémek és undorítóak számomra. Szóval olyan átlagos dolog mint például az önkielégítés számomra egyáltalán nem az. Biztos van akinél már ez is annak számít, amit őszintén fogva fel se tudok fogni, hogy mégis miért - egyszerűen magát fosztja meg az örömtől az illető. Ha a saját testét nem ismeri akkor mégis hogy várja el a párjától, hogy az a csúcsra juttassa? Na mindegy, jobb ezeken nem gondolkodok. Nem azért mert felizgulnék rá, csak az ilyeneknél logikát soha nem tudtam találni.
- Sztereotípiák mindig is lesznek - fűztem hozzá a szemforgatásához - Én már hozzászoktam ugye a tetoválások miatt. Ha nem bűnöző vagyok akkor valami elszabadult nőcsábász aki egy rockzenekar bármelyik tagja. Válogathatok - kuncogtam egy picit és könnyedén megrántottam vállam. Nem hat meg igazából, bár nőcsábász akár lehetnék is a fajtám miatt de mégsem vagyok az, jobban szeretem a tartós kapcsolatokat amik mélyebbek. Csak mostanában ilyesmi nem jött össze, ami részben az én hibám hiszen annyira nem is erőltetem. Nem is nagyon találok olyat akiben látnék némi fantáziát.
- Az mindig jó ha az ember meg tudja magát védeni - bár én csak az erőm miatt voltam képes erre régebben. Majdnem meg is öltem akkor az illetőt a szipolyommal, de szerencsére megzavartak és így időben abba tudtam hagyni. Azóta tanultam egy kis kraw-magat így ragadt rám önvédelem szerencsére. Nem mindig folyamodhatok az erőmhöz basszus. Így is vékony pengén táncolok, hiszen érzem, hogy már kéne energia amivel feltöltődhetnék. Hiába vagyok félvér aki jóval kevesebb táplálékkal beéri, mégis érzem, hogy fogynak a tartalékaim rendesen. Nemsokára szóba került a me too hype aminek sok értelmét nem látom. Mármint az alapkoncepció jó és valóban oké, de sajnos túl lett kapatva az egész és mint mindenben az emberiség átesett a ló túloldalára. Ingattam a fejemet egy picit az érdeklődésére majd sóhajtottam egyet bosszúsan:
- Ah, csak egyszer. Pedig csak ajtót nyitottam és előre engedtem az illetőt. Erre a harcos amazon már belém is állt, hogy mit képzelek én róla, hogy ajtót nyitogatok és előre engedem. Ő önálló NŐ és meg tudja magának csinálni - mit ne mondjak egy teljesen elrontott randevú lett a végeredménye ennek. Pedig csak illemtudó voltam legjobb tudomásom szerint. Ám a túltengett feminista nőt úgy vérig sértettem, hogy az egész étterem az ő rikácsolását hallhatta. Engem teljesen beégetett, a többi vendég csak pillogott hogy mi a szar van, végül ott hagytam az egészet a fenébe. Az volt az utolsó próbálkozásom mostanság azzal, hogy bárkivel is ismerkedjek meg a többi. Pedig értelmesnek és normálisnak tűnt, ám nagyot tévedtem.
- Mondjuk ez a nagy feminizmus miatt van, nem feltétlen a me too miatt az igaz - sóhajtottam lemondóan a végére. Ingattam a fejemet mikor felhozta a tanárokat akik efféle előnyt kovácsolnak a magasabb pozíciójuk miatt. Persze a diákok se jobbak valóban.
- Ah hát igen, egyik oldal sem jobb valóban. Nem etikus az biztos ám tény, hogy mindig is lesznek ilyenek. Nekem a régebbi iskolámban sorra volt ilyen, az osztályomban is. Az egyik dekoratív lány mindig megoldotta a jobb jegyet magának, csak nem az eszével - húztam el fanyaran a számat. Lehet azok a hülyék nem tudták, hogy én tisztában vagyok azzal hogy mégis mi folyik a zárt ajtó mögött. Még a mai napig emlékszem arra az undorra ami elkapott akkor, pedig csak vissza akartam menni az osztályterembe, hogy kérdést tegyek fel a tanárnak az anyaggal kapcsolatban. Nos...az osztálytársam megelőzött ezzel. Csak nem éppen beszélgetésre használta a száját éppen. Nem kérdés, hogy villámgyorsan hazamentem. Nemsokára szóba került a munkahelyeken is az efféle tendencia mire megint újabb kifejezésekkel hozakodott elő mire elnevettem egy kicsit magam.
- Na ilyen kifejezéseket sem lehet hallani minden nap egy nő szájából - túrtam bele a hajamban. Dagadó...baszki! Tudom-tudom nem vagyok műveletlen, elég régi erotikus könyvekben hasonló jelzők vannak. Sokat nem olvastam ilyeneket, de tisztában vagyok ezekkel is.
- Amúgy igen, természetesen erre megy ki a játék, az más kérdés, hogy undorító dolog ez azt nézve, hogy más több évi munkája telibe van tojva egy ilyen miatt - végül inkább az jött szóba, hogy nem gondolkoztam-e azon, hogy tetoválósnak menjek. Valóban veszélyesebb bőrre dolgozni, amivel egyet is értett velem. Ez tényleg felelősség na, nem úgy van, hogy az ember kiradírozza azt ami nem tetszik neki és kész. Végén konstatálta a lány, hogy igazából a fültágítók neki nem jönnének be neki, de azért elgondolkozott az extrémebb vonalon és rám fogja, hogy én vittem a rosszba. Rossz? Én egy démon vagyok könyörgöm! Persze ő ezzel nincsen tisztában:
- Legyen hát, de csak akkor folyamodjál ilyen taktikához ha tényleg szeretnél tetoválást - amúgy csak úgy divatból felesleges úgy vélem. Pláne egy családi balhé emiatt. Mikor beismerte, hogy bár tud rajzolni, de szeret késni kicsit elvigyorogtam magam majd legyintettem:
- Volt hogy egész napokat nem mentem be, szóval én emiatt nem fogok szólni - ekkor hozzáfűzte, hogy reméli a többi tanár is olyan laza lesz mint én - Nos, még én se ismerem a tanár társaimat szóval én se tudok semmilyen kiindulópontot mondani. Kaptam egy névlistát, de igazából különösebben nem érdekelt, nem tanulmányoztam. Annyit jegyeztem meg, hogy a művészettörténelmet egy nő fogja tanítani aki név szerint ázsia származású. Azt hiszem valami Hanae…? - tűnődtem el picit gondolkodva. Nevekben mindig borzalmas voltam bevallom. Nemsokára a képességeim körül faggatózott mire megosztottam vele az álomjárást is. Persze nem nyugodott bele ennyibe, már kérdezősködött is tovább. Fel is nevettem egy picit és mondtam:
- Nos, egyik sem… - az okkultizmusra csak ingattam a fejemet - ...fogjuk rá, nagyon talán - bár a boszorkányságnak van valami közük a démonokhoz ez igaz. Meg szokták azokat idézni meg a többi. Ám anyám egyáltalán nem ilyen volt, csak egy egyszerű ember akit egy démon megerőszakolt. Ingattam a fejemet mikor mondta, hogy vicces képességnek hangzik és ő mindenki álmát elrontaná:
- Ejnye… - kuncogtam egy picit de kommentáltam végül. Egy ideig valóban vicces volt, főleg mikor fiatalabb voltam, de manapság annyira nem mozgat ez. Végül ahogy kikunyerálta hogy alkalmazzam a képességemet, nos megtettem. Ám szerintem magában most már azt kívánta, hogy bár ne tettem volna. Vicces volt néznem fél szemmel a megrökö |
- A "keményen baszok" és az "are u lost babygirl" után ez nem belefér? - kérdeztem vissza rá, amikor előhozakodott Cassian a divathullámokkal. - Nagyon szexi mindkettő. Remélem egyszer egy zaklatóm a seggem szagolgatva megkérdezi, hogy eltévedtem-e és kijelenti utána milyen keményen megdug. Bár szerintem akkor kasztrálni fogom, és a homlokára fogom ragasztani a kincsét.
Kicsit groteszk unikornis lenne, valljuk be, viszont ezeknél a dumáknál végképp elborulna az agyam. Eleve utáltam, ha rám akaszkodnak és rám erőltetik a társaságukat az emberek.
- De jogos, nem kellene ötleteket adnom. Végén valósággá válik minden, amit kimondtam.
Grimaszoltam, meg sem próbáltam leplezni az undoromat. Bár furcsa kihívás lenne, ha valóban ennek hódolnának a fiatalok. Amúgy is vannak érdekes esetek TikTok-én, és más csodálatos platformon.
- Itt engem az érdekel, hogy magának mi számít mocskos. Gondoltam, hogy általánosságban beszélt - ezután reagáltam a többi mondandójára is. - Sztereotípiák - forgattam meg a szemem. - Bár nem azt mondom, hogy a barátaimat úgy cserélem, mint a bugyimat, de ettől függetlenül meg tudom magam védeni és visszaszólok - vontam meg a vállam hanyagul.
A fejemet újfent megingattam a reakciójára, mert kicsit elnevette magát. Konkrétan megint elfelejtkeztem arról, hogy egy tanárommal beszélgetek elég pikáns és megosztó témákról, de mindenesetre értékeltem, nem egy begyöpösödött, unalmas figura. Régebben azzal poénkodtam az osztályfőnökömnél, miszerint amilyen unalmasan magyaráz, ezerszázalék, hogy a felesége elalszik szex közben. Sajnos kaptam is az osztályfőnökit. De ehhez tartom magam.
- Gyakori, hogy egy elfajzott, korcs ideológia vagy mozgalom fog születni. Az elképzelés mindig jó, viszont a megvalósítás állandóan pocsék.
Cassian nevében nem beszéltem, ahogy más férfiak nevében sem, pusztán felnéztem néha az interneten zajló kommentháborúkra, cikkekre és csoportokra. Elképesztő mennyire szekta jellege van. Az ember önként dobja el az autoritását, ami elkeserítő. Betegesen hinni valamiben sosem jó.
- Ön már találkozott ilyen nővel? Meg volt olykor fenyegetve? - tettem fel a kérdésemet viccelődve.
Mondjuk az ciki lesz, ha találkozott ilyennel, de ebbe hirtelenjébe bele se gondoltam. Kizártnak véltem, hogy ilyen előfordult vele, mert velem speciel normális, mitöbb, jól szórakoztam vele.
- A tanárt se értem, aki ennyire megvezethető. A régi iskolámban ez nem volt jellemző, remélem itt sem lesz ez igaz. Eleve szerintem undorító, ha egy tanár visszaél a pozíciójával, de az is, ha egy diák kihasználja azt, hogy mégis milyen attraktív.
Valahol abban szerettem volna hinni, hogy Cassianhoz hasonló tanárok lesznek javarészt. Szórakoztató figurák, akik lazák és lehet velük beszélgetni mindenről. Kéjenc, kiélt pofájú tanárokra semmiképpen sem vágytam. Az kellene még! Inkább viselem el a kopaszodó, szandál-zoknis tanárokat, mint ezt.
- Ezzel csak egyet tudok érteni. Ebben az esetben elég gyanús, hogy a főnök csak az áhított kéjbarlangot akarja, amibe belehelyezi a kemény, szent dagadóját.
Ó, igen. Boccaccio, milyen csodás művei vannak. Az apámnak csomó ilyen könyve van, vagyis ami középkori és ókori irodalom. Imádja őket, beteges gyűjtögető és mindegyikre úgy vigyázz, mint a szeme fényére.
- Szerintem is ijesztő lehet bőrre rajzolni. A tetoválás eleve fájdalmas, szóval még arra is ügyelni kell. Ez igaz.
Ekkor ismét kitértem az apámra, hogy milyen ember ő valójában. Nem ismeri őt! Borzalmas, ha ilyenekről van szó. Így sem repesett az örömtől, hogy idejöttem tovább tanulni és nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a képességem használatára. Ő mindenképp az egyetem mellett kardoskodott, de nem törtem meg, majd az anyám is mellém állt. Nehezen tört meg és bólintott rá arra, hogy itt tanuljak.
- A fültágító az nem vonz, viszont a tetoválások tetszenek. Végén rávesz, hogy varrassak magamra valamit suttyomba - kuncogtam. - Majd önre fogom!
Felemeltem megadóan a kezeimet, amikor előhozakodott a vörös rúzzsal. Valóban nem mindenkinek állnak jól az adott kiegészítők, sminkek és ruhák, de ez így van rendjén. Én sem csinálnék magamból bohócot, viszont egy-két tetoválás talán nem rontana a helyzeten... Valami olyan helyen, ami nem feltétlen feltűnő helyen van.
- Én tudok rajzolni, az más kérdés, hogy szeretek késni - vigyorodtam el. - Szerintem akkor jól megleszek magával. Eddig szimpatikus. Tényleg remélem, hogy a többi tanár is ilyen lesz.
Ezután tovább puhatolóztam a képességeit illetően. Végül még egyet kibökött, amire összeráncoltam a szemöldömet. Egyből gondolkozni kezdtem, hogy mi lehet.
- Félisten vagy mutáns? - tettem fel kerekperec a kérdést. - Egyiknek sem tűnik, de talán valami okkultizmussal lehet kapcsolatos - vakartam meg a fejemet.
Mindvégig hangosan gondolkoztam, ez gyakori volt nálam. Ilyenkor jobban megy a gondolkozás, nem tehettem róla.
- Amúgy jó képességnek hangzik. Én valószínűleg mindenki álmát elrontanám.
Az sokkal viccesebb lenne, mint szép álmokat okozni. Miért tenném egyáltalán ezt? Totálisan felesleges.
Ha már álmok, akkor az illúziójával a legrosszabb rémálmomat jelenítette meg. Csak néztem, ahogy a lerázott pasi letolja a nadrágját és kagylóba belegyömöszöli, majd kihúzza, ezután ismét belehatolt, és...
- Fúj, baszd meg! - fintorogtam. - Mondom, hogy a férfiak vizuálisak. Mi a francért pont ezt?! - fakadtam ki. - Bármi lehetett volna, erre ezt kellett látnom! Na ez! Na ez a fertő és a mocsok!
Erre elélvezős fejet kezdett vágni a férfi, amire oldalba vágtam Cassian-t. Nem érdekelt, hogy tanár, csak nem akartam látni, ahogy beleélvez ez a gyökér egy nyomorult kagylóba! |
Nem gondoltam volna hogy továbbra is leragadunk az állatos témánál de a lány csak fűzte tovább a vonzódástól kezdve a szerelemig és a fenék szaglásig mindent. Azért biológia órát nem szeretnék tartani, nem vagyok arra szakosodva, illetve bőven elég lesz nekem a rajzórák és a szakkörök megtartása is. Igen, a nyakamba sózták az utóbbit is. Mondjuk egyelőre még nem tiltakozom ez ellen hiszen valószínűleg kevesebb létszám lesz ott. Elvégre akik komolyabban akarnak foglalkozni ezzel azok fognak jelentkezni erre a plusz elfoglaltságra, így vélhetően családiasabb lesz a hangulat.
- Szerencsére itt még nem jár az emberiség, de ki tudja mi lesz a következő hajmeresztő lépés ami egy újabb divathullámban teljesedne ki. Jobb nem adni tippeket úgy vélem - kinézem a mostani generációból, hogy hasonló jellegű challanget simán megcsinálna. Hashtaggel meg minden szarral, feltöltve természetesen minden platformra. Youtube, Insta, Facebook, Tiktok meg egyéb baromságok. Természetesen már egyből fennakadt a következő témán miszerint én akkor mocskosnak gondolom-e.
- Én csak általánosságban mondtam ezt. Olyan mint a nagy hívők akikről kiderül, hogy igazából a négy fal közt ők a legnagyobb perverzek a világon. Mindenki másképp vélekedik erről a “mocskosságról” amúgyis - idézőjeleztem a kulcsszót - ...van akinél már egy szexuális töltetű álom is az, megint másnál az önkielégítés és még sorolhatnám. Az hogy ki mennyire gondolja magát az ilyen természetes dolgok miatt annak az egyéni megítélés kérdése. Persze általában mindenki külső alapján ítélkezik először és ha valakinek ártatlan bájos arca van, ahhoz nem szoktak nagy szájat társítani és meg a többit - húztam el egy kis vigyorra a számat a végén. Eleve nem az én feladatom eldönteni azt, hogy ő mennyire mocskos, szexuális téren pláne nem. Bár még mindig valamilyen szinten komikus, hogy pont az egyik leendő diákommal ilyen témákról társalgok.
Picit felnevettem a következő mondatán, hiszen valóban igaza volt ebben. Ha tényleg minden férfit csak a farka vezérelne akkor metoo kampányok ezreit hallhatnánk nap mint nap. Elég borús lenne az biztos.
- Ó, valóban elképzelhető dolog lenne ez. Bár ennek a me too kampánynak is megvan a maga hátulütője sajnos. Ha a férfi csak egy kicsit udvarias akkor már egyből dobálóznak a nők a szexuális zaklatással - vontam vállat a végére. Én is összefutottam már érdekes nőkkel az biztos. Mondjuk nincsenek alkalmi kapcsolataim ami fajtámból kifolyólag egy kicsit rossz dolog, de annyira nem bánom. Jobban szeretek mélyebb érzelmeket táplálni és kevesebb emberrel megosztani a lelki dolgaimat. Mint például akár Rossy is: konkrétan ő az egyetlen komolyabb barátom aki hozzám közel áll. A többi ismeretségem inkább haver kategória.
Szóba hoztam a külső alapján való megítélést akár interjúknál is és már jött is a tanárjaival akiknél konkrét opció volt az, hogy némi munkával jobb jegyeket kapjon egy-egy diák. Természetesen nem a tanulásra gondolt ezalatt ez egyértelmű.
- Nos sajnos valóban léteznek ilyenek és nem csak iskolákban, de még a munkahelyeken is. Az pedig még borzalmasabb, hogy valaki ilyen “könnyű” úttal csinálja meg a karrierjét, más meg évek múltán se tud előrébb lépni csak azért mert nem tette szét a lábát meg a többi - sóhajtottam egy picit. Bár a matektanár vonalzós hasonlatra azért kicsit elkuncogtam magam. Gyakorolni kell a geometriát na! Nemsokára kiderült az is, hogy az apja kitenné a házból ha meglátná, hogy nagyon extrém stílust vett fel. Ingattam a fejemet mosolyogva majd mondtam:
- Csak nem, azért durva lenne ha ilyen miatt megorrolna. Illetve...ha már készen van a tetoválás akkor már édes mindegy. Lézerrel eltávolítani lehetséges még persze, de akkor jóval csúnyább lesz a végeredmény. Mondjuk a piercing ebből a szempontból jobb. Ki lehet azokat venni és idővel begyógyul ha nem teszi az ember vissza. Természetesen nagyobb fültágítókra ez nem vonatkozik - elmosolyodtam halványan mikor megjegyezte, hogy nekem jól áll.
- Nos, nem mindenkinek áll jól ez a fajta extrémebb stílus. Tudni kell viselni szerintem. Ez olyan mint a nőknél a vörös rúzs. Persze ez egyéni vélemény - vontam vállat lazán. Láttam én már olyan fiatal pasit akinek egyáltalán nem állt jól ez. Ráadásul még béna tetoválásokat is viselt. Újfent halvány mosolyra húztam a számat mikor tetoválóművészetet említette a lány. Ó igen kaptam már párszor ilyen kérdést, igazából a tetoválóm is már érdeklődött efelől:
- Ah, kaptam már ajánlatot rá, lehetett volna mentorom. Ám visszautasítottam, hiszen nagyon nagy felelősségnek tartom azt ha valaki ilyen módon maradandó művet alkot, hogy az illető egy életen át magán viselje. Olyan szinten nem tartom magam nagyra, hogy ilyesmit bevállaljak, így inkább maradok a vásznaknál, a profiknak meg meghagyom az emberi bőrt - talán ha esetleg nem élnék meg az előbbiből akkor lehet meggondolnám ezt a tetoválósdit. Elvégre akkor más lehetőségem nem nagyon lenne. Aztán ki tudja? Elég hosszú életű vagyok, bármikor dönthetek úgy, hogy másféle ágazatot is meg akarok tanulni. Szóval előre semmiképp se iszom a medve bőrére, hiszen az élet kiszámíthatatlan.
Féloldalas mosolyát viszonoztam majd közöltem vele könnyedén:
- Nos, jó magam se voltam egy igazi mintadiák, ezért nem fogok olyat elvárni az emberektől amikből én se szuperáltam akkoriban. Tehát ha valaki késik akkor nem fogom leszidni mint a bokrot, megy az óra tovább és kész. Viszont azt elvárom majd a diákoktól, hogy legalább próbálkozzanak rajzolni. Tudom, nem mindenki születik Picassonak, ezzel természetesen tisztában is vagyok, de azért valami minimális teljesítményt nyújtani kell - úgyis aki komolyabban gondolja ezt az valószínűleg szakkörre is jelentkezik és kész. Végül az erőm is szóba került, ám a reakciójára picit elkuncogtam magam:
- Nem elég? Amúgy még álomjárást is tudok - sóhajtottam egy picit - ...meg tudok jelenni bennük, befolyásolni is tudom azokat akár pozitív vagy negatív értelemben.
A kíváncsiskodására csak felvontam a szemöldökömet egy kis mosoly keretében de végül engedtem neki. Ám legyen...ha annyira akar illúziót akkor megkapja. Mondjuk annak lehet nem fog örülni, hogy ezt kérte tőlem. Eleinte gondolkoztam azon, hogy tetoválást meg új hajszínt kreálok neki, de sajnos nagyon megragadt az agyam szegletében az, hogy az udvarlójával kéne valamit hogy teljesen megrökönyödjön. Akkor lenne igazán valóságos és ilyenre biztosan nem számítana. Azonnal be is ugrott a kép a fejembe, így könnyedén elé is vízionáltam ahogy visszatér a drágasága. Biccentettem is az irányába, hogy felfigyelhessen rá. Amint közelebb ért hozzánk már fel is kapott egy kagylót, könnyedén letolta a nadrágját és el is kezdte a megbecstelenítését annak a szerencsétlennek. Hangsúlyozom: csak a héja volt ez! Élő állat nem volt benne...bár így is bizarr volt. Eddigi legbetegebb illúzióját hoztam létre ez fix. |
- Lehet, de az állatoknál nincs olyan, hogy szerelem és vonzalom. A hormonok és az ebből származó illatok befolyásolják a tudatokat, mégis melyik, milyen egyedekkel párosodjanak. Az embernek kissé összetettebbnek kellene lenni, ahol nézik a külső és belső tényezőket. Ám azt értékelem az udvarlómnál, hogy nem szagolgatta meg a fenekem, hogy nőstény vagyok-e, illetve nem a menstruációm alapján ítélte meg, miszerint nő nemű egyed vagyok és tud velem utódokat nemzeni.
Az eszmefuttattásom végére elfintorogtam. A kutyákból és macskákból indultam ki, ha már emberközeli állatok. Van egy kutyám odahaza, aki kifejezetten kistermetű. Vicces volt látni, ahogy légszexelt vele a kóbor németjuhász kutya. Végül megunta a próbálkozást a kutyám, és maradt a szokásos pucsítása. Úton, útfélen a seggét odatolta a testvéremnek, nekem, anyámnak, netán apámnak. Bár mi jó kezeltük, de az apám körülbelül morgolódva ráüvöltött és fejen ütötte. De orvosultuk a problémát egy plüssel. Azóta inkább neki tartja oda a fenekét.
- Szóval ez egy enyhe utalás, hogy mocskos vagyok? - fontam össze a mellkasom előtt a karjaimat. - Vagy a mocsok magánál mit jelent?
Szerintem én korántsem a kivételek közé tartozom. Ugyan nem szexeltem még senkivel sem rendesen, de volt ebben-abban tapasztalatom, illetve ha kedvem szottyant, akkor önkielégítettem. Számomra ezek nem tabuk. Őszintén szólva a szextől sem féltem, csupán várok a tökéletes partnerre. Sosem tulajdonítottam az ártatlanságnak olyan nagy jelentőséget ennek, viszont, hogy kivel fekszem le vagy lesz intimebb viszonyom, nos, annak igen. De ennek semmi köze a szüzességemhez. Ha nem lennék az, akkor is így vélekednék erről. Voltaképpen maga ez a szüzesség köré épített misztikum és érték egy badarság. Tudtommal nem a középkorban élünk vagy a Közel-Kelet abszurd elnyomásában.
- Amúgy nem gondolom, hogy a férfiakat csak a farkuk vezérlik. Akkor szerintem a nők többsége meg is bolondulna, elszabadulna a metoo kampány.
Az elgondolás jó, de a megvalósítás az gyalázatos. Bár ez nem meglepő. A feminizmus is ilyen, vagy inkább feminácizmus? Én feministának tartom magam, viszont manapság sok mindennel nem értek egyet és hülyeségek mellett kampányolnak. Azért nem minden nő álma mondjuk a politikai életben való elhelyezkedés, ám a párkapcsolati erőszak melletti tüntetések elenyészőek, holott ennek több értelme lenne. Lehet én vagyok a hülye.
- Az iskolákban is van ilyen - ingattam meg a fejemet. - Jobb jegyért némi dekoltázs és kezelésbe veszi a matek tanár vonalzóját. Némi krétapor az arcon és a blúzon igazán semmiség.
Míg egyesek valóban belementek az orális örömökbe, addig én a tanárokat az őrületbe kergettem. Ez a taktika is tud működni, bár ötös nem lesz, de a kettes garantált... Rosszabb esetben a szüleimet behívják és az igazgatóiban kötök ki.
- Az apámtól tartok, mert szerintem kirakna a lakásból, ha meglátná, ha extrém hajszínem lenne, és lenne rajtam itt-ott tetoválás. A piercing meg végképp felejtős, pedig amúgy tök jól is tudnak ezek kinézni. Magának például jól áll.
A balesetveszélyre kuncogni kezdtem, tőlem aztán bele is ragadhat a farka vagy megvághatja. Biztos, hogy nem segítenék, de legalább tudnék rajta egy jót szórakozni. Azt hiszem.
- Miért nem állt tetoválóművésznek? Oda pont illett volna ezzel az extravagáns külsővel.
Lehet kellett volna némi utóképzés, hiszen bőrre jóval másabb rajzolni, illetve az eszközök is másabbak. Talán valahol ijesztő is tud lenni, ha a bőrre "festünk", hiszen egyes helyeken nagyobb fájdalommal jár a tetoválás. Bár olykor vannak idióták is, akik nemi szervre, szemérem dombra vagy éppen seggre akarnak tetkót. Undorító!
- Remélem kellően szórakozott tanár az órákon is, mert akkor nem fogom szétunni az agyam - húztam féloldalas mosolyra az arcomat.
Volt olyan rajztanárom, aki nem igazán vette a poénokat, és kiakadt mindig rám. Utáltam, hogy meg volt szabva mit rajzoljak, ezért mindig az ellenkezőjét rajzoltam, amit elvárt. Karácsonyi képet várt el, hát, lett belőle húsvéti. Ettől csak a művészettörténelmet tudta unalmasabban magyarázni.
- Ennyi? - néztem rá hitetlenkedve, amikor az illúziókkal hozakodott elő Cassian. - Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy mennyire élethű az a bizonyos illúzió.
Későbbiekben úgyis terveim közt volt, hogy tovább nyaggattom a képességei felől. Baromság, hogy csak ennyit tud. Valakinek egy rakat képessége van. Nekem is több van, pusztán mindnek köze van az időmanipulációhoz. |
Csak megadóan felemeltem újfent a kezeimet mikor mondta, hogy az állatokra nézve sértés, hogy a kanos faszokhoz hasonlítom őket.
- Jogos, több értelem van bennük ez tény. Ám valamilyen szinten ők is ösztönlények, mint ezek az említett emberek is - csak ezért hoztam fel ezt. Hasonlóság azért akad, hiszen ezeknek is feláll valamire aztán már meg is dugnák. Tudom milyenek és nem tagadom nekem is szoktak mocskos gondolataim lenni, nem vagyok különb, ám annyiban mégis, hogy senki tudtára nem adom. Nyíltan meg pláne, udvarló szövegek meg konkrétan esélytelen. Ezekkel ellentétben én képes vagyok a farkamat a gatyában tartani, pedig én félig succubus vagyok basszus. Pont hogy nekem nem lenne annyira muszáj, ám ha én vissza tudom magam fogni akkor erőltesse meg magát a többi embertársam is. Nem teszik és rohadtul undorítónak tartom. Kis mosolyra húztam a számat mikor mondta Cassandra, hogy biztos meglepődött a csávó ahogy szende létére elküldte őt a fenébe.
- A szendék sokszor szoktak a legmocskosabbak lenni, de ezt kevesen tudják. Persze tisztelet a kivételnek... - de általában én ezt tapasztalom. Akinek sok dolga nem volt nőkkel ezt az információt nem is szokta tudni. Az egyik kis bárban ahol néha szoktam töményezni ott az egyik felszolgáló teljesen ártatlan angyalnak néz ki, egészen addig amíg az egyik vendég az italnak hála bátorságot merít és a fenekébe markol. Majdnem kéztörés mindig garantált akkor. Természetesen nem én taperoltam le, sosem tennék ilyet hiszen a nők ennél többet érdemelnek. Csak az ilyen alja embereknek ezt lehet magyarázni...feleslegesen. A fájdalomból vagy a megalázásból talán tanulnak. Ekkor kiderült, hogy a lány nem volt orgiapartiban meg ráadásul olvasta, hogy a férfiaknak fontosabb a szexualitás. Nos, ebből az infóból elég hamar levontam a következtetést, hogy valószínűleg szűz. Elvégre csak olvasott róla.
- Valamilyen szinten ez mind igaz, de ez nem azt jelenti hogy teljesen ösztönlények lennének a férfiak. Vannak akik nem bírnak a vérükkel, de ott a családi hátteret is megkérdőjelezném. Esetleg az iskolai környezetet, milyen bandába verődött be satöbbi… - ingattam a fejemet a végére. Megáll az eszem! Itt vagyok első napomon és az egyik leendő diákommal szexualitásról beszélgetek basszus. Nem mintha zavarba hozna a téma ám hogy is fogalmazzak: egyáltalán nem a top 10 ismerkedős dolgok közé tartozik mindez. Igaz az engem mondjuk untat ha például az időjárásról kell beszélnem. Mégis milyen az idő? Nézz fel az égre basszus! Ingattam újfent a fejemet mikor mondta, hogy aki külső szerint vesz fel embereket az konzervatív és inkompetens:
- Pedig még manapság is eszerint szoktak felvenni embereket. Az is hátrány ha valaki “csúnya”, de van amikor az sem előny ha szép a leendő dolgozó. Főleg ha a hr-es egy átlagos kinézetű nő. Szinte garantált, hogy nem fogja a szépet felvenni, hiába van meg annak minden adottsága ahhoz hogy a munkáját megfelelően végezze - nem egy női ismerősöm tapasztalta már ezt interjúknál. Egyszerűen undorító. Ám férfiaknál se különb a dolog. Ekkor jött az újabb kérdése amin elmosolyodtam halványan. Mennyire lehet belőle kinézni a szende-szűz lányt? A végén kitetováltatja magát, meg befesteti a haját, hogy ne találják be idióták.
- Valami van benne ez tény, bár eleve a szüzesség nem arctól függő dolog szerintem. A szendeség már talán igen, hiszen ha valaki fiatalabbnak néz ki a koránál akkor már egyből annak gondolják. Kis aranyos visszafogott és a többi. Nem tudom mennyivel lenne jobb a helyzet ha extrémebb lenne a kinézeted - tűnődtem el egy picit. Én nem azért varrattam ki magam, hogy taszító legyek, hanem mert tetszett az önkifejezés eme formája. Nem kellett sokáig várni, hiszen már elő is került a drága udvarló mint téma aki remélhetőleg nem dugott meg kagylókat parancsra.
- Akárhogy nézzük szerintem még az üres kagylóhéjat is megbecsteleníteni elég...bizarr. Arról nem is beszélve, hogy simán balesetveszélyes is - csupasz talppal mászkál az ember meggondolatlanul akkor hamar megvágja a lábát vele ez nem kérdéses. Tovább folytatta a találgatást, hogy mégis mi a végzettségem mire ingattam a fejemet halványan mosolyogva:
- Művészeti egyetemen végeztem grafikusi szakon valóban. Eleinte próbáltam elhelyezkedni benne ám mint mondtam a diszkriminációt, nos igen nem sikerült. Így végül inkább szabadúszó művésznek álltam, rendelésre készítek műveket, illetve alkotok magamtól és azokat veszik meg az emberek. Az eredetit drágábban, a nyomatokat pedig olcsóbban - pici szünetet tartottam a magyarázásban majd hozzáfűztem:
- Egyik jó barátom itt dolgozott, rajztanár volt és engem ajánlott a helyére. Kértek tőlem önéletrajzot, elküldtem és pár nappal ezelőtt kaptam a hívást mikor már konstatáltam magamban, hogy ebből nem lesz semmi. Persze akkor sem lettem volna lelki beteg ha nem vesznek fel - vontam meg a vállamat lazán a végére. Ekkor javította meg az időmanipulálós képességével az elrontott művet amihez annyira nem ragaszkodtam. Tény, hogy megspórolta nekem azt az időt, de nem zavart volna az sem ha újra kell kezdenem. Elmosolyodtam halványan mikor mondta, hogy szereti a képességét. Én annyira nem az enyémet, inkább csak megbékéltem vele...velük ha lehet úgy fogalmazni. Változtatni úgysem tudok rajta, szóval marad ez így ahogy van. Ekkor megkérdezte, hogy nekem mi a képességem. Az igen, bátor az biztos. Ám nem fogom elárulni azt, hogy mégis milyen az alap képességem meg a fajom:
- Illúziókat tudok létrehozni amik teljesen élethűek és hihetőek - nos, nem hazudtam, valóban ez az egyik képességem. Még az álmokba is bele tudok turkálni, illetve le tudom szívni az ember energiát...ó és eggyé tudok válni az árnyékokkal. Pazar a felhozatal, a szexuális energiákkal való táplálkozás pedig hab a tortán. |
- Ez az állatokra nézve degradáló. Ők legalább nem tudnak beszélni és nem akarnak velem közösülni. Némelyik állat pedig kifejezetten aranyos tud lenni, mitöbb, még értelmes is. Ez a társaságomról nem igazán volt elmondható, ha csak a péniszét nem vesszük egy külön lénynek, egy fajnak, aki leigázta az elméjét. Burkoltan úgyis azt közölte velem, hogy meg akar dugni, csupán mindezt virágnyelven tette. Mily nagy kiábrándultság lehetett úrrá rajta, amikor rájött, hogy a szende külső mögött egy ilyen lány van.
Valóban szende volt, sőt, szűz is. Általában a pettingig jutottam el a párkapcsolataimban, illetve volt annyira mocskos a lelkem, hogy magamhoz nyúljak. Sosem akartam eladni magam cuki kislánynak, aki tiszta és törékeny... Pláne nem olyannak, aki várja a gazdag csávót, és méregdrága Mustangból száll ki. A Rolex órája felcsillan a csuklóján, miközben a legújabb IPhone-t teszi a füléhez. Talán ez sem tetszett az apámnak, hogy általában átlagos anyagi háttérrel rendelkező fiúkkal hozott össze a sors.
- Bennem is tombolnak a hormonok, mégsem kötöttem ki egy orgia partin - vontam meg a vállamat. - Ennyire elkeseredett nem vagyok. Bár a férfiak elméletileg vizuálisabbak, ösztönösebbek és szükségesebb a számukra a szexualitás, de mindezekről csak olvastam. Mint maga, férfi, gondolom jobban tudja, hogy miként működik ez.
Érdekes témát dobtam fel a tanáromnak. Normális dolog szexualitásról beszélgetni egy tanárral? Mindegy, amíg nem állít le, addig lazán elcseverésztem vele erről.
- Gondolom... - vagyis reméltem. - ...megvannak azok a készségek, képességek, amiért megfelelt erre a pozícióra. Aki külső alapján vesz fel dolgozókat az borzasztóan konzervatív és inkompetens. Üde színfolt lehet a sok jellemtelen, unalmas tanár között.
A sztereotípiák egyrésze mindig igaz volt az előző iskolámban lévő tanárokra. Volt a perverz tesi tanár, aki a szekrényugrást azért szerette, mert a lányok seggét stírölhette. Volt a konzervatív töri tanár, aki folyamatosan visszasírta a régi rendszert, amiben élt. Volt az idegbeteg matek tanár, aki csak ordibálni tudott meg mindenkit lehülyézni. Akkor a tuti fogamzásgátló módszeres, az egyetlen, az egyedülálló szandál-zokni kombinációs informatika tanárok. Blabla...
- Maga szerint mennyire lehet belőlem kinézni a szende-szűz lányt? A végén kivarratom magam és befestettem valamilyen színűre a hajam, hátha kevesebb hülye akar bepróbálkozni.
Féloldalas szórakozott mosoly kúszott az arcomra, amikor mondta, hogy a magam módján mégis csak stílusos volt a bemutatkozás.
- Csak ez az asszociácó jutott eszembe, amit össze lehet kötni a női nemi szervvel és a parton lévő tárgyakkal, állatokkal. Remélhetőleg, ha meg is tette, akkor egy üres kagylóhéjat használt maszturbálásra, amúgy szólnék az állatvédőknek, hogy csukják le, amiért állatokat kínoz a péniszével, valamint zoofilia gyanús eset.
Miután felöltöttem magamra a Sherlockina szerepét, és megelőztem a válaszadásban, csak utána hallgattam végig őt. Ó, szóval ő is új?
- Előzőleg grafikus volt...? Tetoválóművész...? Festő...? - gondolkoztam el hangosan.
Ezután forgattam vissza az időt a rajzán, és állítottam vissza eredeti állapotában. Ez a minimum, ha már a kretén miatt ráestem. Talán kapok plusz pontot is.
- Én is kifejezetten szeretem a képességem. Sokszor húzott ki a csávából. Kár, hogy vannak korlátjaim, amúgy sűrűbben használnám - ingattam meg a fejemet. - Magának milyen képessége? |
Csak felemeltem megadóan a kezeimet mikor megkérdőjelezte, hogy a kéretlen társasága mennyire nevezhető udvarlónak. Én nem értek hozzá az biztos, nem vagyok nő hogy ezt csak úgy eldöntsem. Tény, hogy nekem is van véleményem, de ebben a helyzet szerintem ez annyira nem releváns, hiszen szerencsére ilyen módon senki se akaszkodott még rám. Ingattam egy picit a fejemet majd végül megszólaltam:
- Nem értek én az állatokhoz...ahogy azt se tudom megérteni, hogy miért nem lehet jól egy elutasítást kezelni. Mindig a magukról nagyot gondoló ficsúrok szokása ez - egyszerűen el kell fogadni és túl kell lépni rajta, ez van. Majd jön másik lehetőség. Lehet holnap, lehet később de valamikor úgyis lesz újabb esély. Olyan nehéz dolog ez? Persze valószínűleg el is vannak kényeztetve az ilyen egyedek mert azt hiszik, hogy mindent és mindenkit megkapnak elsőre, ehhez vannak szokva és ha nem ez történik akkor megy az erősködés. Ha elfajul a helyzet akkor meg erőszak. Ekkor szóba is hozta a zaklatást és az elszabadult kobrát. Az igen, van ám szövege a csajnak basszus. Önkéntelenül is prüszköltem egy picit a visszatartott röhögéstől majd próbáltam azért komolyra venni a hangomat:
- Tombolnak a hormonok az biztos, de tény hogy nem kell lemenni az állatok szintjére. Ráadásul erősen kétlem, hogy bármelyik tanár támogatná az erőszakot, remélem ott még nem tartunk - bár tény, hogy elméletileg nem szabadott volna az erejét használni ám ezt elég hülyeségnek találom. Önvédelemre igenis használja. Nem mindenki jártas különböző harcművészetekben, hogy képes legyen kézzel-lábbal elbánni bárkivel. Pláne ha egy törékeny lányról van szó aki egy kétszer nagyobb pasival szállna szembe. Sok sikert! Persze a társaságomnak egy kicsit későn de végül csak leesett a tantusz hogy hoppá, én is tanár vagyok.
- Nos, igen az lennék. Tudom nem lehet kinézni belőlem a tetoválások miatt, de hát ez van. Mondjuk én is meglepődtem, hogy egyáltalán felvettek. Lehet én voltam az egyetlen lehetőségük erre az állásra...ki tudja - kuncogtam egy picit a végére. Bár tény, hogy valószínűleg a protekcióm is jó volt. A drága Rossy akit még mindig irigyelek mert a koktélokat úgy váltogatja mint más a fehérneműjét.
Láttam, hogy egy kicsit eltűnődött a lány fejben és a tetoválásaimat nézegette ami különösebben nem zavart. Hozzászoktam, hogy megbámulják ezeket az emberek és a mai napig furcsa nekik. Én pedig őket tartom emiatt bizarrnak, hogy ezt gondolják. A mai világban már teljesen átlagos ha tetováltatja magát bárki. Még a japánoknál is szépen lassan kezdik elfogadni, pedig ott aztán nem túl rózsás a helyzet. Bár a többség még ott is azt gondolja, hogy külföldin jól áll a tetkó, de a saját népükön annyira nem akarják látni.
Biccentettem végül a bemutatkozására, bár őszintén szólva nem tudom, hogy fogom majd a többi diák nevét megjegyezni, de majd igyekszem. Oké az övét talán nem lesz nehéz megjegyeznem, hiszen itt most vele találkoztam először, de a többiek…? Érdekes lesz az biztos.
- Ugyan, stílusos bemutatkozás volt az biztos. Nem mindennap hallok olyat, hogy egy nő elküld egy csávót párzani a kagylókkal - vigyorogtam a végére.
Érdeklődve hallgattam a mondandóját amiből kiderült, hogy ő is most kezd itt ezen a csodálatos akadémián. Az aberált szóra újból halvány mosolyra húzódott a szám, de hagytam, hogy végigmondja amit akar. Kérdésére már nyitottam is volna válaszra a számat, ám a válaszadással hamar beelőzött és ki is találta magától, hogy mégis milyen tanár vagyok.
- Valóban rajztanár vagyok. A gyakorlati részét fogom én tanítani, a művészettörténelmet meghagyom másik kollégának...esetleg kolleginának. Amúgy én ma jöttem ide, szóval én is újoncnak számítok ezen a helyen - legyintettem végül a szétbarmolt vázlatomra majd megszólaltam:
- Semmi baj, majd újra kezdem, ebből nem csinálok világi problémát - ám ekkor az erejét megint elkezdte használni, hiszen a saját szememmel láttam, hogy az a bazinagy vonal szabályosan visszafelé kúszik. Pillogtam egy picit mikor visszakaptam normális formájában a művemet:
- Ó, köszönöm! Nekem is jól jött volna ilyen képesség mikor csak tanultam rajzolni. Borzalmas tollrajzokat produkáltam régebben - ingattam a fejemet enyhén mosolyogva. |
Mák, hogy akire estünk egész jól kezelte a szituációt. Legalább engem nem hordott le, és ez nekem bőven elég volt. A zaklatónak meg nyugodtan éghetett a pofájáról a bőr, mert semmiképpen sem akartam vele egy légtérben lenni. Szánalmasak az ilyen pasik. Nem kell rám erőltetni magukat, sem elkapni, mint valami vadat. Ilyen ösztönlény idióták menjenek és verjék pornóra. Ilyenkor mindig az édesanyám sztorija jut eszembe, akivel mindig ki kezdett apám kollégája, akit Diplomás Köcsögnek elkereszteltek el. Nos, anyámtól volt mit örökölni, ha cifra picsába elküldésről volt szó. Bár apám jellemével kombinálva lehet nem a legjobb, de csak a testvérem, Nero az, aki megissza a levét. Mondjuk ő így is szeret engem. Haha.
Lemásztam a férfiről majd leültem mellé.
- Nem tudom mennyire számít udvarlónak olyasvalaki, aki az emberre ráakaszkodik. Semmi izgi nem volt benne. Kifejezetten untatott a próbálkozásaival.
Általában érdekes jellemvonásokat, történeteket kerestem az emberekben. Gyakran szerettem csendes megfigyelő lenni és a gondolataim között elmélyedni. Szórakoztató a számomra egyes személyekhez történetet társítani, ám amikor valaki ilyen szinten betalál, nos, az eléggé irritáló.
- Nem érdekel, hogy ki miként vélekednek erről egyes tanárok - vontam meg hanyagul a vállamat. - Én a zaklatásról vélekedek így, hogy talán jobb a nadrágba tartani az elszabadult, öntudatra ébredt kobrát, mielőtt olyat teszek, amit nem kellene.
Nem fogok egy tanárnak sem nyalizni. Talán ezért is utáltak az iskolában, hogy mindig kimondtam azt, amit gondolok. A tanárnak is megmondtam, ha egy gyökér. Persze, a szüleim gyakorta értettek velem egyet, de ettől függetlenül mindig éreztetni kellett velem, hogy feljebb valóm. Pedig némelyik tanárom olyan demagóg baromságokat tudott összehordani, legszívesebben sírva felnevettem volna, amiért ennyire kongott az ürességtől a fejük. Nero tőlem jóval visszafogottabb. Ő volt a jófiú, én meg a rossz kislány.
- Várjunk csak! - akadtam meg egy pillanatra. - Maga tanár?
Ahogy tovább folytatta a beszédet, egyből leesett, hogy az. Ó, csodálatos bemutatkozás! Az első benyomást ezzel tuti megtettem.
A bemutatkozása után egyből végigmértem tekintetemmel a férfi, kicsit össze is ráncoltam a homlokomat közben. Nem éppen ilyen tanárokat képzeltem el az iskolában. Nem túl kirívó ez? Az előző suliban mindenki totál szürke és öreg volt. Befásult fapina vagy impotens pénisz.
A tetoválásain elidőztem, majd zavartan megráztam a fejem. Mivel normális volt velem, csak nem kellene vele bunkónak lennem, ráadásul tanár is volt.
- Cassandra Leila Moreau - mutatkoztam be. - Szintén örülök a találkozásnak, bár lehetett volna ízlésesebb összetalálkozásunk - túrtam bele a hajamba.
A Cassandra nevet utáltam, de apám ragaszkodott hozzá. Nem értem miért. Mindenesetre a Cassie becenév az tetszett. Reméltem nem fog fáradozni, hogy mindig kimondja a teljes nevemet.
- Tegnap jöttem, csak gondoltam körbenézek mi a helyzet itt a szigeten, de egyből egy aberráltal találkoztam. Tudom, hogy bizarr emberek járnak ide, viszont zaklatókról nem olvastam sehol sem. Ön régóta tanít itt? Milyen szakot oktat?
Ekkor vándorolt a tekintetem a skiccfüzetére, amire a fejem ingattam meg.
- Ó, valószínűleg rajz vagy valami művészettel kapcsolatos szak. Illik magához. Valahogy reál szakos tanárnak nem tudnám önt elképzelni - kicsit elhallgattam, majd folytattam tovább a beszédet. - Látom, eléggé elrontottuk a rajzát.
Mivel konkrétan tárgyakra, emberekre is tudtam használni az erőmet, így a lapon használtam a képességem. Rákoncetráltam a tárgyra, és a skiccet visszaállítottam az eredeti állapotába.
- Tessék! Most már nem kell újra kezdenie.
Különösebben hidegen hagyott, hogy a tanárok ellenzik a képesség használatot. Akkor fogom használni, amikor akarom. Ezzel születtem együtt, mégis miért fosztanám meg magamtól az erőt, amit kaptam? Megerőltető dolgokra úgy sem szoktam használni, mert ismertem annyira a határaimat. |
Már éppen elmerültem volna a munkámban megint mikor megcsapott ez jellegzetes energia. Igaz halvány volt, de pontosan tudtam jól, hogy ez bizony szexuális töltetű volt. Felvont szemöldökkel néztem megint a lány fele aki éppen a társaságával diskurált. Már épp ott hagyta volna a fenébe hátat fordítva a faszinak, mire az megragadta a csuklóját. Bár én nem tudom a kettejük viszonyát, de így külső szemmel nézve úgy tűnt, hogy rá akarja magát erőltetni a csávó a csajra. Egyelőre még nem voltam ebben biztos, ezért nem is léptem közbe...ám nem is kellett.
A lány konkrétan a térdhajlatába rúgott ám mintha valami furcsa dolog történt volna ekkor. Konkrétan egy lassított felvételt néztem amit nem tudtam hirtelen hova tenni. Nem, határozottan mondom, nem füveztem be ez fix! Az én mozdulataim mintha normális sebességben lennének, szóval ezért furcsa. Ám ahogy ezt kigondoltam le is esett: ó igen, különleges képességekkel megáldott diákok vannak itt, szóval valószínűleg időmanipulálás folyik a szemem előtt. Azt hiszem egy kis időbe bele fog telni mire ehhez a tényhez hozzászokom, hogy a diákok közt lehetnek ön és közveszélyes egyedek is.
Ha már közveszélyesség: a páros konkrétan rajtam kötött ki. Igaz, a lábamon de elég hirtelen érintett a dolog, hiszen nemrég ámultam el az időlassítás látványán. A skiccemnek sikeresen lőttek, hiszen az ütközés miatt a tollal konkrétan keresztbe szántottam a művemet. Fasza! Sóhajtottam egy nagyot majd ránéztem a zaklatóra mondva:
- Jó lenne ha nem tehénkedne a lábamon félig felizgulva...eléggé undorító dolog már megbocsásson - a kegyelemdöfés viszont a lánytól jött igazán, hiszen ő gyakorlatilag elküldte párzani egy kagylóhéjjal. Kicsit lemerevedett a fazon, így megszólaltam megint:
- Mégis mire vár? Ennél jobban le akarja járatni magát? Hess! - innentől köpni-nyelni nem tudott a csávó is vihar sebességgel el is húzta a csíkot. Hála égnek, nem kell éreznem az energiáit végre. Bár hosszú ideje nem jutottam ilyen jellegű táplálékhoz, de szerencsére nem függök tőle, hála a félvérségemnek. Jóval kevesebbel is beérem, én pedig olyan módon nem óhajtok feltöltődni, hogy mások izgalmát megérzem teljesen random helyzetekben. Jobban szeretek az aktuális partnereméből táplálkozni, ám most ilyen nincsen és valószínűleg egy jó ideig nem is lesz abból kiindulva, hogy egy szigeten dekkolok.
Végül a lány elnézést kért mire legyintettem és inkább becsuktam a rajztömbömet. Azt hiszem ezt az alkotást itt nem fogom befejezni. Talán majd a kicsiny erkélyemre ha kiülök, akkor lehetséges. Bár amúgy is újra kell kezdenem, szóval teljesen mindegy.
- Ugyan, semmi baj. Nem magának kéne elnézést kérnie, hanem a volt udvarlójának mert faragatlan volt - vontam vállat lazán - ...amúgy jól megvédte magát és nem szégyen erőt bevetni ilyen esetben. Bár erről a tanártársaim másképp vélekednének valószínűleg - sóhajtottam egy picit. Vissza gondoltam egy kicsit arra, hogy házirend szerint állítólag tanórán kívül nem szabad senkinek sem erőt használni. Mekkora hülyeség ez. Pont akkor lenne még nagyobb szükség erre, pláne ilyen esetekben.
- Ám, ha bemártaná magát esetleg ez a palimadár, nyugodtan hivatkozzon csak rám hogy megengedtem, hogy használja az erejét önvédelemre - bár remélhetőleg nem fog kotyogni ez a szerencsétlen, de ha mégis akkor majd megmondom én is a magamét. Olyan ember nekem ne pampogjon aki fel volt teljesen izgulva egy nő látványától és nem tetszett neki, hogy el lett utasítva. Tartsa már kordában az izgalmát cseszem és legyen valami tartása. Kanos idióta. Valószínűleg volt oka annak, hogy szana-szét lett oltva a lány részéről, az ilyet általában ki kell érdemelni.
Ekkor esett le, hogy be sem mutatkoztam még, így nehezen tudna engem emlegetni, ha mégis muszáj lesz neki. Bár körülírás alapján simán kitalálják, hogy én vagyok az. Egyetlen egy tetkós tanár van legjobb tudomásom szerint.
- Amúgy Cassian Warren vagyok, üdvözlöm - mosolyodtam el halványan majd oldalra néztem, hátha jön-e mégis az a jógyerek esetleg haverokkal de egyelőre még senki sem volt a láthatáron.
- Régóta jár ide maga? - érdeklődtem tőle végül. Bár elég fiatalnak tűnt, de ki tudja igazából. Tudom, hogy vannak itt több száz éves tanulók is akik simán kinéznek húsz év körülinek. Legalábbis valami ilyesmiről engem felvilágosítottak. Nálam is ez lesz majd amúgy, száz év múlva még mindig körülbelül így fogok kinézni. Talán eggyel több ránc lesz a szemeim alatt, de nem sok változáson fogok átesni az évek múltával. Ilyen ez a démonvér sajnos vagy nem sajnos. |
Az otthoni lét fojtogató volt, de erről apám tehetett főleg. Mindent magam mögött hagytam, és elhatároztam, hogy az erőmben rejlő lehetőségeket fogom kiaknázni. Elegem volt, hogy sokan apuci pici lányának gondolnak, és még a saját apán is elhiszi. Nem kell engem betegesen óvni a világtól. Megmutatom a világnak, mégis milyen fából faragtak!
Nos, a bőröndjeimmel és a kipakolással szenvedtem. Ebben a hőségben levert a víz, pedig korántsem voltam dagadt disznó. Ehhez képest úgy leizzadtam, mintha egész nap téglákat rakosgattam volna a proli kőművesekkel. Az kellene még, inkább a halál!
A szobatársamat csak futólag láttam, ám a kisugárzása eléggé taszított. Valahol belül azt éreztem, hogy nem leszünk egymás szíve csücske. Igazából egymást fogjuk ölni, ha egy légtérben fogunk tartózkodni.
Mondjuk ez sem tántorított el a terveimtől, úgyis megvédem magam. A szám nagy és a képességem is jó. Lehet törékenynek nézek ki, de a javamra tudom fordítani az időt. Abból kovácsolok előnyt, amiben más hátrányt lát.
Miután morgolódva elrendeztel a holmijaimat, akkor döntöttem úgy, hogy pihenek kicsit és másnap körbenézek milyen is ez a sziget.
Ahogy elterveztem, le is mentem először a partra. Elméletileg kaptam volna mentort is, de ráér. Hadd várjon!
Felvettem a kedvenc, sötétkék bikinimet, majd unottan szemlélődtem. A tengerhez közel sétáltam, és a habok ellepték a lábfejemet. A homok forró volt, ám a víz valamelyest pedig hűsítő volt.
Épp egy stand felé vettem az irányt, hogy fagyit vegyek magamnak, amikor egy ipse nekem állt, hogy meghív fagyizni. Az íves szemöldökömet felvontam, és az orrnyergemről kissé letoltam a napszemüvegemet. Végigmértem a férfit a tekintetemmel, de egyáltalán nem volt az esetem. Egy kanos kúrógépnek tűnt. Utáltam a tenyérbemászó auráját. Jobb szerettem, ha valaki őszinte és emiatt bunkó, mint ez a látszat.
- Kedves gesztus, de nem tartok igényt a társaságára!
Kihúztam magam, hogy erőteljesebb legyen a kijelentésem. Bátrabbnak, tekintélyt parancsolóbbnak akartam látszódni. Az édesapámnak mindig ment, hiszen az emberekben még a szar is beléjük fagyott.
- Ne légy ilyen elutasító!
A szemem forgattam meg, amikor már a magázástól is elhatárolódott. Kinek képzeli magát? Elfordultam tőle, nem akartam több időt fecsérelni rá, de amikor a csuklóm után kapott, majd lágyan megcirógatta azt... Egyből kiült az undor az arcomra.
Az erőmet bevetettem, könnyedén lelassítottam az időt, aztán a térdhajlatába rúgtam. Ezután újra ment a maga tempójában az idő, ám az egyensúlyát elvesztő férfi magával rántott.
Következő pillanatban már egy harmadik férfin kötöttünk ki.
- Szállj már le rólam! - lelöktem magamról a zaklatóm. - Kotródj innét, mert esküszöm belefojtalak a vízbe! Dugj meg egy üres kagylóhéjat, ha ennyire áll a farkad!
A csávó köpni-nyelni nem tudott ezután, majd távozott. Retardált. Miért nem lehetnek normálisak az emberek? Mi ez a modern udvarlás? Azért odahaza - már apám miatt is - megadták a módját. Ennek a fazonnak már ketté lenne törve a gerince, ha a szüleimen múlna.
- Magától pedig elnézést, de láthatja, hogy milyen debil volt a társaságom. Rá van írva a homlokomra: péniszre van szükséged? Legkevésbé sem vágyom ilyen gyökerek társaságára.
Mertem remélni, hogy ez nem egy akadémián tanuló srác volt és nem fogok vele többet találkozni. Az lenne szép baleset, ha egy tanárom lenne az. Csak nem indítana egyből egy karóval, ugye? Bár akkor se kellene az ő karója, ha tintával írt, ha bőr. Menjen a francba! |
Azt hittem nem lesz elég Rossy protekciója, hogy bekerüljek rajztanárnak, hiszen valljuk be egyáltalán nem vagyok átlagos kinézetű a sok tetoválásommal. Nem is sok átlagos hétköznapi melóm volt pontosan emiatt. Igaz manapság már kezdenek lazulni a tendenciák etéren, így talán lesz esélyem. Nem mintha olyan rossz életem lenne szabadúszó művészként, de tény hogy sosem árt plusz tapasztalat. Egy tanári tapasztalattal pedig sok lehetőség is meg tud nyílni így előttem.
Már éppen lemondtam erről a lehetőségről, hiszen hetek óta nem hívtak, ám ekkor csörrent a telefonom és értesítettek, hogy felvettek engem. Meg is vették nekem a repülőjegyet és már mehettem is el New Yorkból. Őszintén szólva rendesen meglepődtem, hiszen arra nem számítottam, hogy egy csilli-villi akadémiára fogok kerülni egy sziget kellős közepén. Ráadásul ott helyben világosítottak fel mindenről, hogy ide különleges képességekkel rendelkező diákok járnak. Nos, drága jó barátom erről pontosan nem csiripelt, gondolom valamilyen szinten tartotta őt a titoktartás. Bingó...amint ezt kigondoltam már kaptam is az orrom elé a papírt miután a szerződést aláírtam velük. Legyen hát, én tudok titkot tartani ez való igaz. Hamar belegondoltam a helyzetbe, hogy ezen valójában semmi meglepő nincs, hogy így derülnek ki ilyen dolgok. Mégsem hirdethetik úgy az iskolát hogy:
“Keresünk rajztanárt aki bírja ha körülötte a diákok tudnak lebegtetni tárgyakat és egyéb hajmeresztő képességek birtokában vannak. Várjuk az önéletrajzát, ha alkalmasnak érzi magát erre a pozícióra”
Még belegondolni is röhejes. Ha ilyen nyílt lenne a világ akkor nem lett volna nekem nehéz gyerekkorom. Az biztos, hogy én a fél karomat odaadtam volna egy ilyen iskoláért ahol teljesen átlagos dolog ha van az embernek képessége. Nekem sajnos csak a folyamatos kiközösítés jutott és az, hogy nem adhattam az emberek tudtára, hogy haver, ne nyáladzál már az előtted lévő csaj kilátszó melltartó pántjára. Rohadtul érzem és undorító. Hamar megtanultam, hogy be kell fognom a számat és ilyesmiket nem szabad hangoztatni. Kezelni viszont elég nehéz volt nekem, Rossy is mondhatni az utolsó előtti pillanatban segített rajtam. Valószínűleg egy hajszál választott el attól, hogy teljesen kezeletlen és borzalmas fél succubussá váljak. Szerencsére azóta nincsenek ilyen jellegű problémáim ám tény, hogy hasonló iskolában sokkal jobb lett volna nekem. Szerencsések akik ide járnak, még ha esetleg nem is gondolják ezt annak.
Ilyen és hasonló gondolatok közt pakoltam össze a szobámban, hogy valahogy mégis úgy nézzen ki mintha lakna benne valaki. Nagyon idegennek hat egyelőre számomra, de idővel otthonosabbá fogom varázsolni az biztos. Bár látszik már most, hogy én lakom benne, hiszen az egyetlen asztal már tele lett halmozva különböző papír és akvarell tömbökkel, festékekkel minden fajtából, legyen az gouache, akvarell, de különböző színesceruza és pasztelszettek is sorakoztak. Kinéztem az erkélyen és csodás kilátás nyílt a tengerpartra ami szabályosan hívogatott. Nem is álltam ellen neki.
Felkaptam a szokásos rajztömbömet meg egy fekete tollat és egy világosabb kék ecsetfilcet és már útnak is indultam miután bezártam a szobám ajtaját. Bár nem volt hosszú az út, egy picit eltévedtem ami várható is volt, elvégre új hely és még hozzá kell szoknom. Ám hamar ráleltem a helyes útra, így rövid séta után a parton is kötöttem ki. Több se kellett nekem, már le is ültem egy pálmafa tövébe ahol tökéletes árnyékban lehettem. Nem akarok a tűző napsütésben megsülni az biztos. Nagyot szippantottam a kellemesen sós szellőbe és kiélveztem a tenger zúgó hangját. Picit elmerültem az alkotásban, ahogy vázoltam a tengerpartot szépen. Természetesen ügyeltem arra, hogy a tollal nem igazán lehet javítani...ez a szépsége ennek a műfajnak. Oldalról meghallottam egy lány hangját, de egyelőre nem törődtem vele, hiszen nem hozzám beszélt, akadt neki társasága. Eltűnődtem egy picit oldalra nézve és ekkor jutott eszembe, hogy ha holnap is ilyen jó idő lesz akkor simán tarthatom itt az első órát a diákoknak. Sok lehetőség van a partban, ott vannak a pálmafák, kagylók, csigák és még sorolhatnám.
- Elég bő a lehetőségek tárháza, miért is poshadnánk bent a teremben? - gondoltam magamban. |
Cassandra L. Moreau x Cassian Warren
Első tanítási nap előtt |
[17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
