Az ember azt gondolná, hogy még akkor is, ha valaki csak egy angyal fattyú ként is születik meg, az később egy jóravaló teremtéssé cseperedik, kivételekkel meg nem is nagyon számolna az ember, pedig jelenleg kapásból három kis csöppséggel lehet beszámolni, akik nem hogy nem nevezhetőek angyaliaknak, de még a kedvesség sem túlzottan jellemzi őket. Hiszen hiába egy tökéletesen jóságos lény gyermekeiként jöttek a világra, nem utolsó dolog megtekinteni az érem másik oldalát, hiszen emellett, démoni vér is bőven csörgedezett ereikben, és nem igazán voltak abban a helyzetben hogy a jó elnyomhassa azt a mérhetetlen gonoszságot, ami bennük lapult, attól a pillanattól kezdve, hogy olyan brutális módon fosztották meg őket a kényelmes anyaméh oltalmától. Nem mintha túlzott védelemre szorultak volna, hiszen hamar feltalálták magukat, és nem csak az önvédelemre de támadásra is hamar képesek voltak.

Rengeteg borzalomnak voltak részesei egész életük folyamán, csupán gondoljunk születésük, vagy fogantatásuk körülményeire, vagy azokra, amiket ők maguk idéztek elő. Azonban ezek között volt egy, amely teljesen különbözött az összes eddigi mesterkedésüktől, amit csak valaha elkövettek, vagy csak hozzájuk köthető volt nevük. Ugyanis ezen alkalommal ők voltak igen csak nagy bajban, és elsőre úgy tűnt hármukból ketten ott is hagyják fogukat a helyszínen. Jesse volt az örök nyugodt hármójuk közül, azonban a kezdetekben kifejezetten egyenlően kezelték egymást, nem mintha manapság bármelyikük is többet érne a másik kettő nélkül, vagy különb lenne testvéreinél, azonban az a nap pecsételte meg Jesse szerepét a trióban betöltött posztjaik között. A mai napig kérdése, hogy kivel, vagy helyesebben inkább mivel sikerült ujjat húzniuk, aki habár csúnya sérülést tudott okozni még Jesse-nek és Jared-nek, de csak annyi ereje maradt, hogy nyomtalanul eliszkolva mentse a bőrét a sértetlen Jacob elől, és a nem olyan rossz bőrben lévő Jesse elől, azonban a fiatal nőcsábász életveszélyes állapotba került, aki egyből, kényszeresen kezdte el felvenni környezete energiáit, melyet már továbbított Jesse felé, azonban az őrjöngő  Jacob koncentráció hiányában az energia felhasználatlanul csak gyülemleni kezdett, immár penge élen táncoltatva ezzel Jesse-t is a halál orra előtt. Valószínűleg azelőtt, de azóta sem hallották még a fiúk Jesse-t úgy kikelni önmagából, mint azon az éjszakán, ezzel mentve meg kettejük életét, Jacobot pedig a magány őrületétől, így kivívva testvérei tiszteletét és elismerését, amit a gyors és kíméletlenül tökéletes helyzet megoldással érdemelt ki. Ráadásul úgymond adósok is voltak ily módon fivérei felé, ő azonban sosem érezte, hogy bármi törleszteni valójuk lenne felé, hiszen önmagát is mentenie kellett, és bőven elég tanuló pénz volt ez mindannyiuk számára.

A hierarchia kialakulása után egy újabb nyugis időszak köszöntött be végül a fiúk életében, és Jesse számára testvérei odafigyelése egyfajta dömpinget váltott ki belőle... Félreértés ne essék, nem következett be túlzott változás jellemében, sem a dolgokhoz való hozzáállásában, azonban a saját önértékelésében annál inkább. Egyre jobban kezdett megelégedni magával, nem mintha bármi problémája akadt volna korábban is magával, de egyre jobban tetszett minden cselekedete, és lassan odáig fajultak a dolgok, hogy önmagát tartotta a legvonzóbb lénynek a Földön, aki senki máshoz nem fogható és méltó, persze elismerve, hogy testvérei sem rendelkeznek satnya vonásokkal. Viszont heteroktómiával hármójuk közül csak ő rendelkezett, így visszavonhatatlanul önmagába szeretett, amiről természetesen rajta kívül más nem is tudhatott, testvérei számára is az egész kimerült abban, hogy elfogadták Jesse olyannyira sznobbá vált, hogy rajtuk kívül sok mindenkivel esze ágában sem volt szóba elegyedni és még annál is hallgatagabbá változott, mint azelőtt.

Épp ezért érintette őt is érzékenyen kicsiny hugicájuk érkezése, azonban ő egyáltalán nem bosszút érzett, sokkal inkább kíváncsibb volt és kétkedőbb a lány hasznosságát illetően, azonban addig esze ágában sem volt döntést hozni, míg a saját szemeivel nem látja és tapasztalja, hogy mire nem képes az új családtag. És mi adott volna számára megfelelőbb vizsgálódási alkalmat, mint az, hogy apjuk határozata alapján az Akadémiára kerüljenek. Egy percig sem bánta sőt, visszafogott lelkesedéssel nézett a találkozás elébe, készen, hogy magas elvárásaival hamar összeroppantsa az esetlegesen túl kvalifikált testvért. Vagy talán ez az új erő még Jesse képzeletét is felülmúlja?