Nem könnyű egy utcai gyerek élete, szülök nélkül, főleg, ha az életed nagy részét macskaként töltötted. Bár azt ő is tudta, hogy más, mint a többi, nemcsak a két farka miatt, hanem valahogy máshogy érezte magát. Nem is volt arról fogalma még, hogy eredetileg emberi külseje volt születésekor, csupán amikor az anyja dobta ki, akkor változott át. Nem volt senki, aki meg is mondaná, hogy mit tegyen, nem volt az ösztönei közt a túlélés, így a harcokban általában alul is maradt. Néha azért jutott ő is ételhez, azokat a halakat kapta, amit már mindenki visszautasított, de neki ez is jó volt.
Nála akkor kezdett minden egyenesbe jönni, mikor egy öreg nő összeszedte a sikátorból. Először nem örült neki, próbált kiszabadulni a kezéből, de a hölgy valamiért nem bánta ezeket. A házban végre meleg fogadta, majd meg akart fagyni odakint, de helyette egy kis, otthonos kunyhóban találta magát. Nem sokáig csodálta ezt, ugyanis az első dolga az volt, hogy az ágy alá futott, ahol senki se érte el, legalábbis az az alacsony személy biztos nem. Egy idő után azonban kijött az menedékhelyéről, az illatok kihúzták onnan. Az asszony adott neki enni, ez így is ment egy darabig, amíg meg nem bízott benne.
Az évek múltában megkedvelte őt, akit leggyakrabban nagyinak hívtak az emberek. Hajlamos volt a rászorulóknak segíteni, talán így is érdemelte ki a titulusát, hogy voltak-e saját unokái, az már ismeretlen volt. Noji - az anyó így nevezte el -, egyre bátrabb lett, a vendégeknek is kiment, de ők nem mindig fogadták hatalmas örömmel őt. Aranyos macska volt, de a legtöbbnek nem passzolt az a plusz dolog. Ennek ellenére nyugalmas volt az ott töltött ideje, a nagymama erről tényleg gondoskodott, de hogy miért is tett így, azt ma se fogta fel teljesen, sose hitt annyira az emberekben, hogy el is higgyen valami tündérmesét.
Azonban ennek is vége szakadt, hisz a nőszemély így is öreg volt már. Noji talált rá, de fogalma se volt, hogy mi is lenne ez esetben a jó döntés. Inkább úgy döntött, hogy még utoljára pihen az ölében egyet. Egy folytonos látogató volt az, aki először benyitott a nő halála után. Nem is üldözte el őt, mindent mellette intézett el. Meg is etette. Napokkal később, viszont végignézte, ahogy a házikóból elvisznek mindent, és úgy gondolta, hogy ez neki is jel arra, hogy más milyen utat kell választania. Így, amikor senki sem látta őt, eltűnt onnan, újra a városban bolyongott.
Évek teltek el azóta, amikor találkozott egy nőszeméllyel, aki nagyon is furcsa volt számár elsőre, de nem tudta megmondani mi is az oka. Sheaként mutatkozott be, tisztázta, hogy ő is képes macskává válni, ahogy Noji is. Ő mutatott rá arra, hogy neki is van egy emberi alakja. A fiú első átváltozása ügyetlen volt, nem is érezte magát jól, hiszen meztelen volt. A lány, ennek ellenére mindent megmutatott neki, amit magával kapcsolatban kell tudnia. Egy-két kaland után, viszont szétváltak az útjaik.
Ezeknek a történetek sorozatának hála került az akadémiára, elég rég óta itt van, elmenni nem is hajlandó innen.