Képesség: 

• Hosszabb élet, ám alapvetően emberi alakjában ugyanúgy sebezhető és megölhető, mint egy átlagos ember
• Vihar-, örvény-, hurrikánkeltés
• Elektromosság kontrollálása
• Szél kontrollálása
• Alakváltás, azaz képes felvenni valódi alakját, ám praktikusnak nem éppen mondható egy hatalmas, mondhatni gigantikus méretű sárkány, s éppenséggel kifizetődő sem, ezért Aaron nem is él vele szinte soha. Emellett képes részlegesen is alakváltásra, így külön akár a szárnyak megjelenítésére.

Tulajdonság:

• Nyugodt, ahogyan azt a sárkányok közötti titulusa is elárulja, ugyanakkor, ha egyszer tombolni kezd, nehezen csendesül el újra
• Büszke természetű, de ez fajtájának egyik sajátossága is, amit magukban hordoznak
• Általában komoly a viselkedése, ha meg is próbál humorizálni az mindig félresikerül, mert borzalmas benne, csak éppen nem tudja
• Megfontolt és alapos, mindent előre megtervez
• Tanult és intelligens
• Rendmániás és tisztaságmániás (porallergiás), és ezt igyekszik elvárni a körülötte levőktől is
• Régimódiasan udvarias mindenkivel, ugyanakkor belül gondolatban elég kritikus, véleményét pedig igyekszik tanácsként előadni, hátha megfogadásra kerül
• Nehezen ismerkedik, még nehezebben szerez barátokat és enged közel magához embereket
• Ám akik végül fontosak lesznek számára bármi áron megvédené őket és velük természetesen nem olyan zárkózott, ha meg van a bizalom, és főleg ha már jobban belemerül a beszélgetésbe
• Szereti a jazzt, a bluest és a régi, jó minőségű szivarokat

Család: 

• Salome Pendragon – anya (elhunyt)
• Livander Pendragon – apa (elhunyt)
• Cirillen Pendragon – testvér (öcs)
• Orien Pendragon – testvér (öcs)
  /Orien és Cirillen ikrek/

  A Pendragon család régre visszanyúló történelemmel rendelkező sárkány família. Őseik története legendákban, mítoszokban jelenik meg, mely rendre alátámasztja a sárkányok miszticizmusát, rejtélyességét, lényük fenségességét és persze megkérdőjelezi, hogy valóban léteznek-e, vagy csak emberszülte fantazmagóriák. És valóban, rejtőzködők, büszke teremtések voltak, akik alább valóaknak tekintették az embert, kik nem becsülték azt, amit kaptak, s bár gyengék, egójuk erősebb mindennél. Valójában mindig is elzártan éltek olyan helyeken, ahol emberek jelenléte nem zavarhatta őket, ahol szabadok lehettek és harmóniában élhettek a természettel (a viharsárkányok, mint Aaron családja is, leginkább hegyek között, sűrű erdőségekkel ölelve), ám így is vigyázva. Ez az élet azonban az emberi civilizáció terjedésével, fejlődésével veszélyesebbé és sokkal kényelmetlenebbé is vált. Így, egy napon, úgy döntöttek mágia segítségével emberi alakot öltenek és közéjük lépnek, hogy normális életet élhessenek, ám ezzel együtt kilétüket továbbra is eltitkolhassák, fajtájukat megóvhassák a kihalástól, attól, hogy vadásszanak rájuk.
Aaron tehát már egy olyan Pendragon családba született, akik magasztalták sárkány mivoltukat, de megalkudtak emberi életükkel, lévén, így jobb életet és biztonságot nyújthattak utódaiknak. A jólétre nem is volt panasz, Livander Pendragon ugyanis egy kiváló üzletemberként volt ismert, s egy kiváló céget tartott irányítása alatt, míg Salome kiváló édesanyaként gondoskodott gyermekeiről, ahogyan az egy féltő anyasárkánytól el is volt várható. Meg volt hát a harmónia, a szabadság is, ha nem is úgy, mint őseiknek, akik valódi alakjukban élhettek. Aaron ilyen körülmények között remek, pedáns fiatalemberré érett, aki motivált volt, és aki kész volt édesapja nyomdokaiba lépni, ha eljön az idő. A szép és jó idők azonban nem sokkal testvérei, az ikrek, Cirille és Orien születése után egyszerre semmivé foszlottak. Livander és Salome egy napon nem tértek haza, és többet nem adtak magukról életjelet. Senki sem tudta mi lett a szülőkkel, a nyomozás is folyamatosan zsákutcába tévedt, mígnem egy napon az ügy a lezáratlan akták közé került. Aaron nem több, mint 18 éves korára tehát megörökölte édesapja cégét, és a fiú bár kiváló üzleti érzékkel bírt, a rászakadó, hirtelen jött terhek és felelősségek – mint a két öccsének nevelése, amit így felbérelt dadák végeztek - rárótták keserű jelüket. Évek teltek el, sodródtak tova, és a csődöt éppen elkerülő vállalatot sikerült megmentenie, sőt úgy festett magasabb babérokra törhet, mint az apja valaha. Ám ez idő alatt sem feledkezett meg a szüleiről, akiknek ügyében, a maradék szabadidejét is feláldozva kutatott a kihűlt nyomok mentén. Egy ilyen elhidegültnek vélt nyom vezette aztán az alvilágba egy olyan szervezethez, amely különféle, fenyegetőbbnél fenyegetőbb lényekből tevődött össze, és amely kereskedelmet folytatott ritka fajokkal is. Minthogy ez messze túlhaladta Aaron erejét, dühét azonban kevésbé, végül vadászokhoz fordult, olyanokhoz, akik pontosan olyan veszélyes lények után jártak, mint akik azt a szervezetet irányították. És ettől fogva nem is szabadult ebből a körből, de benne maradt a saját akaratából, emellett pedig két emberrel is szorosabbra fűzte ismeretségét. Maradt annak érdekében is, hogy a testvéreit megóvhassa és azért is, mert bár fűtötte a haragja, szinte soha nem mutatta ki, de jól esett levezetni. De pontosan az öccsei iránti végtelen féltése vezette a csapdába is, egy démon karmai közé, aki ezt kihasználva kötött szerződést vele és bízta meg különféle munkákkal. Ekorra a cégét már teljesen elhanyagolta, ahogy a saját szavaival élt, nála megfelelőbb és jobb emberekre bízta, de valójában a vállalat azóta is csak döcög és jobb híján már csak az utolsókat rúgja. Helga, a démon halálát és családja sikeres megóvását követően úgy tűnt a dolgok szép lassan elsimulnak, elcsendesülnek. Az SA hivatalhoz csatlakozott, majd ügynökként, jelenleg pedig kiképzőként tevékenykedik.