Képesség: 

• Halálos látomás: Látja az emberek, a lények halálát. Képek formájában közli a túlvilág, hogy mikor, miként hal meg valaki. Ezt nem lehet kontrollálni! A médium számára olyan, mintha körülötte megállna az idő és másik idősíkba kerülne, ahol bekövetkezik a végzetes pillanat. A valóságban ez olyan, mintha csak elmerengene pár másodpercre, holott lélekben akár több órát, akár napot is átélhet, amíg a halál be nem áll. A használója a saját halálát nem látja, ahogy más médiumét se.
• Pillangóhatás: Az előzőből következik ez a képessége. A látomásnak köszönhetően, képes megváltoztatni a jövőt a cselekedeteivel. Ilyenkor nagyobb koncentrációval vissza tud menni az egyén halálának a pillanatához, és láthatja a végkifejletet, hogy végül sikerült-e elkerülni a tragikus eseményt vagy sem. Általában az öregedő fajoknál, embereknél a halál körülményeit tudja csak befolyásolni. Ne szenvedjen olyan sokat, könnyebben jusson át a túlvilágra, netán meghosszabbítsa az élettartalmukat.
• Rekviem: Ősi kelta imádsággal és rituáléval kommunikálni tud a két világ közé szorult lelkekkel. Általában ennek a végkimenetele az, hogy a lelkeket átsegíti a túlvilágra, hogy végre megnyugvásra térjenek. Ezutóbbihoz szükséges a halotthoz tartozó tárgy is (ruha, nyaklánc, bármi).
• Meghalt emlékek: A médium a hozzá közelálló illető emlékei által átélheti a pillanatot, amikor egy számukra kedves személy meghalt. Ezáltal a számára fontos egyén lelki fájdalmát és gyászát képes enyhíteni, még ha ezzel a saját lelkét is terheli. Minél többször használja ezt a képességét, úgy csökken a médium élettartama.

Tulajdonság:

• türelmetlen
• érzéketlen
• kimért
• cinikus
• magának való
• ragaszkodó
• flegma
• precíz
• rendmániás
• pesszimista

Család: 

• ismeretlen – (apa – halott)
• Gweneth Barlas – (anya – halott)

  Kirrin egy szegény családba született be, ahol a nyomor mindennapos volt. A kis médium képessége hamar felszínre törtek, ugyanis hatéves lehetett, amikor édesanyja emlékeivel kapcsolódni tudott. Rin sosem ismerte az apját, az anyja nem beszélt róla, ám ekkor döbbent rá, mégis miért. Horrorba illő képek tárultak elé, ugyanis az apja felkötötte magát, amikor az anyja várandós volt már vele. Több napja a szántóföld környéki gyümölcsfán lógott és már hollók, varjak csipkedték le a húst a hulláról.
Ezzel a látomással aludt el és kelt fel, ám nemsokára anyjának színt vallott, hogy mit látott, hátha ezzel enyhíti a zaklatottságát. Ám nem azt kapta, amit várt. Gweneth közölte Rin-nel, hogy ők micsodák valójában, még pedig kelta médiumok.
A fiú nem akart beletörődni, hogy mindig ilyeneket lásson. Elég volt neki kimenni a hajléktalanokkal teli utcára, nem kellett neki a halállal való folytonos szembesülés.
Ha már ezt a sorsot szánta neki a túlvilág, és azt, hogy előbb-utóbb bebolondul az erejébe és öngyilkos lesz, mint az apja, akkor legalább addig élvezze az életet. Emiatt próbált kitörni a nyomorból és tizenöt évesen már mesteri szinten lopott, és igazából már a gyilkolástól sem rettent vissza. Egyes eseteknél egy önbeteljesítő jóslat volt, hiszen látta, hogy kinek a halálát fogja okozni… Tudta jól, hogy kinek az életét kell elvenni, és mely gyilkosságokhoz lesz köze.
Ekkor meglátta az édesanyja halálát, amit eltökélten meg akart akadályozni. Mindenféle orvost felkeresett, minden pénzét erre költötte el. Kezdett lemondani az anyjára, és hagyta eluralkodni magán a kétségbeesést, a magatehetetlenséget. Az egyetlen reménysugarat a fey tündérek adták, akik mendemondák alapján képesek gyógyítani. Ez adott kellő erőt Rin-nek, hogy útra kelljen és felkeresse ezeket a nagyhatalmú lényeket.
Az útja során édesanyja elhunyt, ami miatt önmarcangolásba kezdett. Az egész terve már ott elbukott, hogy hallgatott a vénségekre és délibábot kergetett. Már ezekben az isteni teremtményekben sem hitt.
Végül találkozott a koronaherceggel, akinek mindezek ellenére feltette a kérdéseit. Feldühítette, hogy kinevette a kérdései miatt. Feleslegesen hagyta magára a betegeskedő anyját, és a nyakába kapott egy lenéző tündért, aki csak szórakozott rajta.
Ezután Sylvan folyamatosan járt a nyakára, és Rin ezt kihasználta. Ha már nem tudott tőle szabadulni, akkor mindig kért tőle segítséget, netán támogassa néha anyagiakban. Ha a koronahercegnek volt szüksége valamire, akár az erejére, akár másra, akkor megtette. Már úgy sem volt neki otthona, sem köteléke és a magány, a bezártság csak az öngyilkosságba kergette volna.
Azóta már több éves az ismeretségük, és erős kötelékké vált az érdeken alapuló kapcsolatuk. Erre Rin leginkább akkor döbbent rá, amikor Sylvan összetűzésbe került egy emberrel. Konkrétan majdnem megölték a tündért, és Kirrin-re várt, hogy ápolgassa őt.
Így keveredtek Daly City-be, Sylvan tanárként helyezkedett el, bár Rin hülyének nézte, amikor kijelentette, hogy kamaszokat és fiatal felnőtteket fog tanítani. Borzalmas tanárnak tartotta.
Kirrin pedig a rendezvényszervezés mellett döntött, hátha a pezsgő, vibráló fényekkel teli és hangos zenétől zajos események visszalehelnek belé némi életet, ha már ennyire életunt.