Képesség: Nyomás manipuláció

• Képes kifejteni bármilyen halmazállapotú anyagra nyomást (elvenni ugyanúgy, ahogy növelni is tudja a hatást), illetve azt bármilyen anyagon belül alkalmazni, irányítani, ugyanígy élő szervezeten belül is.
• Képes létrehozni egy tetszőleges méretű vákuumot, amin belül szabályozhatja a nyomást.
• Képességének hátulütője, ha túl nagy nyomást akar elvenni, illetve létrehozni, az rá is kihatással lehet, ha pedig végül elveszíti a kontrollt az nem éppen kellemes következményekkel járhat.

Tulajdonság:

• Életrevaló, jól feltalálja magát, és már nem is kell annyira félteni, mint annak idején
• Egy igazi csínytevő, aki újabb, és újabb rosszon töri a fejét, persze általában csak a jóféle rosszaságokon a humor kedvéért
• Úgy tűnhet, hogy nem is lehet megsérteni, valójában csak elzárja magában a sérelmeket, és igyekszik túllépni rajtuk
• A látszat ellenére, hisz próbálja leplezni, még mindig sebek vannak az önbizalmán, de ezt sikerül egyre inkább maga mögött hagynia
• Sőt, hogy önmagának is bizonyítson, szeret őrültségekbe fejest ugrani
• Kíváncsi fajta, akit nem lehet könnyen lerázni, ha egyszer beindultak az agytekervényei, és elkezd mindenféle elméleteket gyártani, amíg meg nem kapja az igazságot
• Nem kétséges, hogy szívesen barátkozik, ismerkedik, hisz örül, hogy végre szabadabb lehet kötelékek nélkül

Család: 

• Gawrill Jeskow - apa
• Katyerina Iwanski - anya
• Laura Jeskow - féltestvér

 Sonia egy édes, szeretni való, hiperaktív kislányként kezdte, aki mit sem tudott a családja üzelmeiről. Később ez mit sem változott, hisz apja ugyanúgy távol tartotta mindentől, és így valamelyest egy normális életet kaphatott, illetve kaphatott volna. Az édesanyja ugyanis meglehetősen mostohán bánt vele, amit a lány sohasem tudott megmagyarázni. Talán mert másnak akarta? Talán mert a világ nem ugyanolyan volt kettejük szemében? Vagy egyszerűen az anyjának ingere volt arra, hogy valakin köszörülhesse a nyelvét? Akárhogy is volt, idővel Sonia egyre jobban bezárkózott, önbizalma pedig úton-útfélen sebeket szerzett, s ez a külvilág felé mutatott arcára sem volt jó kihatással; elveszítette azt a jó kedélyű, a világot felfedezni vágyó gyermeki énjét, és sohasem szólalt fel anyja ellen. Így teltek az évek, beszürkülten, az iskolából folyton rossz eredményekkel hazajárva. Mindezt tetézte az is, hogy a család többi tagja között is voltak feszültségek, így az anya és féltestvére, Laura között.

Egy napon aztán bekövetkezett a sorsfordító változás, amit Sonia azóta is a második születésnapjaként ünnepel, s ez a nap nem volt más, mint, hogy maguk mögött hagyták a szülői házat, a várost Varsót, de még az országot is. Minél messzebb, annál jobb, ahogyan azt a lány mottóként ismételgette magában. Daly Citybe költözve, ő maga a különleges képességekkel rendelkezők akadémiájára kezdett járni, ami máris egy formabontó újdonság volt, és a kezdettől élvezte, ha nem is mutatta rögtön. Természetesen a változás így sem volt egyszerű, vagy éppen könnyű, mégis, a levegő sokkalta üdítőbbnek tűnt minden egyes nappal, s mintha a testéről, és egyben a lelkéről is láncok hullottak volna alá, ahogy minden reggel tudatosult benne, hogy szabadság. De minden változás mellett a legjobb mégis az volt, ahogy idővel nővéréhez közelebb került, hisz innentől kezdve egymásra hagyatkozhattak, Laura pedig máris sokat segített neki, és sokat is köszönhetett neki, amit a bizalmával hálál meg. Ám mindemellett Sonia lassanként kezdett kinyílni, és minél tovább, és tovább feszítette a határait, annál inkább hagyatkozott a saját önállóságára is, annál inkább képes volt felszabadítani a régen lelakatolt énjét, s talán kissé túlságosan is belevetette magát az életbe, de ez is csak a változásának egy szakasza.