A diákönkormányzat az akadémia egyik legrégebbi szervezete, ami már a wisconsini épületben is létezett. Azonban amikor az akadémia a Pylm Enclave szigetre költözött 1932-ben, akkor a DÖK inaktívvá vált pár évre a többi akadémiás szervezetekkel és klubokkal együtt. 
Később 1940-ben alakult újra, amikor az új épületben is beindult az élet. Először hét képviselővel működött elnök nélkül, majd ahogy teltek az évek és folyamatosan újraformálódott a szervezet, úgy alakult ki a diákönkormányzat mai formája a 14+3 taggal. Eleinte az volt az egésznek a célja, hogy a pár kiválasztott diák véleményére hivatkozva tudják idealizálni az oktatást. Majd ahogy az évek során a diákönkormányzat egyre jobban beleivódott az itteni diákéletbe is és szerves része lett, nagyobb hangsúlyt fektettek a működésére és egyre több feladatot is vállaltak. Mára pedig a Diákönkormányzat olyan nagy szervezetté nőtte ki magát, hogy az igazgatóság is egyenrangúnak tekinti az olyan szervezetekkel, mint a Védgárda. Illetve a diákélet központjaként is szolgál. 

 Az Akadémia diákönkormányzata 14+3 tagból áll. A 14 tagot tisztújításkor minden évben újraválasztják, így a DÖK tagösszetétele évről-évre folyamatosan változhat. DÖK-be jelentkezéstől bekerülésig több lépcsőfokott meg kell tenni. Minden évben a tisztűújító időszakban aki be szeretne kerülni, az először leadja a jelentkezését, majd a kampányidőszakban évfolyamtársai szavaznak rájuk. Évfolyamonként a két legtöbb szavazattal rendelkező diák kerül be majd a diákönkormányzatba, így minden évfolyamnak lesz 2-2 képviselője, akik az adott évfolyamban lévő diákok érdekeit és véleményeit képviselik a DÖK gyűléseken. Illetve a döntések meghozatalakor minden képviselőnek 1-1 szavazati joga van. Fontosabb kérdésekben továbbá nagyban befolyásol az is, hogy mit gondol az adott évfolyam az adott témáról és annak alapján szavaznak a képviselők. 
A +3 tag az elnökség tagjai, a mindenkori elnök, az alelnök és a segítő tanár, akik a döntések meghozatalakor nem rendelkeznek szavazati joggal, hanem a szavazatokat foglalják össze és azok alapján hozzák meg a végső döntést. Szavazati joggal csak akkor rendelkeznek, ha a képviselők nem tudnak dönteni egy kérdésben, tehát 7 igenlő és 7 nemleges szavazatot adnak le. Ekkor is főleg az elnök és az alelnök szavaz, de általában csak az egyik. 

• Elnök: A Diákönkormányzat feje. Ez a poszt a legfelősségteljesebb a DÖK-ben, mivel elég komplex feladata van az elnöknek. Legfőbb feladatai közé tartozik a csapat egybentartása, az új elképzelések prezentálása, a döntésekhez vezető szavazások lebonyolítása és az ezzel járó adminisztratív munkák. Elmondható az is, hogy ahhoz hogy valaki jó elnök legyen, fontos az is hogy felülről átlátja az egész szervezet működését a legapróbb részletekig és onnan felügyelje. Néha pedig amikor az akadémia és a hivatal igazgatósága összeül és szükségük van egy diák képviselőre is, akkor a DÖK elnök tart az akadémia igazgatóságával ezen ülésekre.
  Elnöknek külön kell pályázni és csak az jelentkezhet elnöknek, akik előtte legalább 2 évig DÖK képviselők és/vagy 1 évig alelnökök voltak. Az elnök jelölteket minden évben a DÖK képviselők választják meg. Pontosan ezért fordulhat elő, hogy ha minden képviselő egyöntetűen úgy gondolja, hogy továbbra is akarják a korábbi elnököt elnöknek és ezt meg is beszélik, akkor akár elnökválasztás nélkül is megtarthatja a korábbi elnök az elnöki mandátumát. Ilyen Neil Devine esete, aki már legalább másodjára egyhuzamban elnök. 
• Alelnök: Az elnök jobbkeze. Gyakran ha az elnöknek nagyon sok dolga van, akkor bizonyos feladatokat az alelnökre bíz, aki minden téren segíti az elnök munkáját. Emiatt feladatai ugyanazok, mint az elnöknek, csak kicsit kevesebb beleszólása van a dolgokba. Illetve az elnök távollétében ő veszi át a vezetést a teendők felett.
  Alelnöknek is külön kell pályázni és csak az jelentkezhet erre a posztra, aki előtte legalább 1 évig DÖK képviselők voltak. Őket is úgy szavazzák meg, mint az elnököt és ők is hasonlóan maradhatnak hivatalban alelnökválasztás nélkül.
• Segítő tanár: A DÖK-öt segítő tanárt nem megválasztják, hanem az akadémia igazgatósága jelöli ki. Minden tanár, aki szívesen segítené a DÖK munkáját az az igazgatóságnál jelentkezik, aztán a legalkalmasabb tanár kerül a hivatalba. Neki a legfőbb feladata a jegyzőkönyv vezetése, azaz minden DÖK gyűlésen ott kell lennie és az ott történteket dokumentálnia kell a jegyzőkönyvbe. A segítő tanár általában nem szokott beleszólni a diákokat érintő kérdésekbe, hanem csak jegyzőkönyvezi a döntést és segíti a megszavazott dolgok létrejöttét. Utóbbi esetében ő a közvetítő a DÖK és az akadémia igazgatósága között. Csak abban az esetben van szavazati joga, ha a képviselők fele-fele arányban szavaztak erre és arra is, illetve az elnök és az alelnök is két teljesen különböző véleményen vannak, ezért nem tudnak dönteni. Ekkor a segítő tanár gondolja át az érveket és hozza meg a végső döntést. 

Tagok

Elnökség(3fő):

Neil Devine	(keresett)	(keresett)
elnök	alelnök	segítő tanár jegyzőkönyvvezető

Képviselők(14fő): 

(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)
16	17	18	19	20	20+	Vén
(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)	(keresett)
16	17	18	19	20	20+	Vén